Talán a legfontosabb jó hír, hogy tavaly szerencsére kevesebben vesztették életüket természeti katasztrófákban, amely pozitív tendencia nem véletlen. Számos esetben a korai elõrejelzõ rendszereknek volt köszönhetõ, hogy a hatóságok idõben biztonságos helyre tudták terelni az embereket egy-egy idõjárási katasztrófa elõtt. Például az említett indiai ciklon, vagy a fülöp-szigeteki tájfun elõl.

A Munich Re ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy semmiképp ne keltsen hamis biztonságérzetet bennünk a tavalyi kisebb katasztrófa-veszteség, hiszen a kockázati helyzet összességében semmit sem változott. Egyáltalán nincs okunk azt feltételezni, hogy idén is hasonlóan mérsékelt lesz helyzet, még ha lehetetlen is megjósolni, hogy mi fog történni az egyes években természeti katasztrófák terén.

A károk kevesebb, mint harmada biztosított

2014-ben összesen mintegy 110 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak a természeti katasztrófák – szemben a 2013-as 140 milliárddal – amelybõl nagyjából 31 milliárd dollár volt biztosított. A veszteségek nagysága jócskán elmaradt az elmúlt tíz év, inflációval korrigált éves átlagos értékétõl, amely a gazdasági veszteségeket tekintve 190 milliárd, a biztosított károknál 58 milliárd dollár. De a harminc éves átlagnál (130 milliárd/ 33 milliárd dollár) is alacsonyabbak voltak a tavalyi károk.

A halálos áldozatok számra is jóval alacsonyabb volt, mint 2013-ban, amikor is 21 ezer ember vesztette életét természeti katasztrófákban, de a tíz (97.000 fõ) és harminc (56.000 fõ) éves átlagtól is elmaradt az érték. A legsúlyosabb katasztrófa emberáldozatok tekintetében az indiai és pakisztáni áradások voltak, amelyben 665 ember veszett oda.

Összesen 980 olyan esetet regisztráltak, amely veszteséget eredményezett, amely jóval magasabb az elmúlt évtizedek átlagánál. A legköltségesebb katasztrófa a Hudhud ciklon volt, amely 7 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okozott. Biztosítási szempontból azonban Japán téli viharai számítottak a legdrágábbnak, melyek 3,1 milliárd dollárnyi veszteséget eredményeztek.

Tízbõl több, mint kilenc katasztrófa idõjárási eseményeknek volt köszönhetõ. Szembetûnõ fordulat, hogy az észak-atlanti hurrikán szezon szokatlanul csendes volt: mindössze nyolc erõsebb vihar formálódott, szemben az 1950-2013 közötti 11-es átlaggal. Ezzel szemben a Csendes-óceán keleti részét jellemzõ trópusi ciklon szezont igen nagyszámú vihar jellemezte. Ezek közül az egyik, a Odile hurrikán átvágott Alsó-Kalifornia félszigetén, 2,5 milliárd dollárnyi kárt okozva, amelybõl 1,2 milliárd volt biztosítva. Viszonylag sok tájfun sújtotta a japán tengerpartokat, azonban a károk alacsonyak voltak, köszönhetõen az épületekre és infrastruktúrára vonatkozó szigorú elõírásoknak.

A Munich Re jelentése szerint a kutatók enyhe-közepes intenzitású El Niño-ra számítanak, amely tartósan, 2015 közepéig is eltarthat. Ennek hatására emelkedhet a tornádók gyakorisága az USA-ban.

Életeket ment a korai elõrejelzés

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai elõrejelzõ rendszerek fontosságát! A tavalyi legköltségesebbnek számító természeti katasztrófa, az indiai Hudhud ciklon esetében is jól láthatóak a gyakorlati intézkedések hatásai az okozott károk tekintetében. A Hudhud október 10-én érte el maximális erejét a Bengáli-öbölben, 190 km/h-s széllel, amely ötös skálán, 4-es erõsségû viharnak számít. Október 12-én a ciklon elérte a szárazföldet Visakhapatnam kikötõjében, amely egy fontos, kétmilliós gazdasági központ a régióban. Egyes helyeken több mint 120 liter esõ esett négyzetméterenként, 24 órán belül. Hála az indiai meteorológiai szolgálat korai figyelmeztetésének, a hatóságok mintegy félmillió embert evakuáltak, így a halálos balesetek száma alacsony (84) maradhatott. A mintegy 7 milliárd dolláros gazdasági kárból azonban mindössze 530 millió volt biztosított. Szerencsére a biztosítási sûrûség azonban folyamatosan növekszik.

Észak-Amerikában a legnagyobb kárt tavaly a szokatlanul hideg tél okozta. A hetekig tartó fagy, a nagy havazások és hóviharok mintegy 3,7 milliárd dolláros gazdasági, és 2,3 milliárd dolláros biztosítói kárt okoztak.

Európában is igen súlyos károkat okoztak nyáron a jégesõk. Kiváltója az Ela névre keresztelt alacsony nyomású rendszer volt, amely Franciaország, Belgium és Németország nyugati részén söpört végig júniusban, nagy széllel, jégesõvel. Az összes kár 3,5 milliárd dollárra rúgott, amelybõl 2,8 milliárd volt biztosítva. Németországban a jégesõ okozta károk nagysága 1,2 milliárd dollár volt, amelybõl 890 millióra kötöttek biztosítást.

A súlyos károkat okozó zivatarok - amely egy konvektív, tehát erõs feláramlással keletkezõ csapadékforma – gyakorisága bizonyíthatóan nõ egyes régiókban, az USA-ban és Közép-Európában. A jégesõk igen jelentõs károkat képesek okozni. A károk megelõzésére tett intézkedések, például az épületek ellenállóvá tétele, éppen ezért rendkívül fontos – állítja a Munich Re.