E biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegû biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszûnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkezõ szerzõdések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól ilyen biztosításokból származó jövedelem - az általános szabályoknak megfelelõen - kamatjövedelemként adózik. Az új szabályokra való felkészülésre tehát megfelelõ hosszúságú (három év) átmeneti idõt kapnak a piaci szereplõk.

Pontosítások a nyugdíjbiztosítások esetében is

A kedden benyújtott adótörvény-javaslat pontosítja a nyugdíjbiztosítás fogalmát is, és számos technikai jellegû korrekciót tartalmaz. A törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített mértéket) négy kockázatot - halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése - kötelezõen tartalmaznia kell és ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki.

A törvény kimondja, hogy a biztosítás kedvezményezettje - a biztosított halálát kivéve - csak a biztosított lehet, vagyis amennyiben a szerzõdõ és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerzõdést a szerzõdõ megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) javaslatát elfogadva a törvény pontosítja a szerzõdés létrejöttének idõpontját, amely az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja. Szintén a MABISZ javaslatára a törvényi rendelkezések visszatérnek az Szja törvény korábbi elvéhez, miszerint a nem csökkenõ összegû járadékfizetés kezdõ napját nem az elsõ biztosító teljesítéstõl, hanem a szerzõdés létrejöttének napjától kell számolni. A javaslat feloldja a járadékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idõ rövidsége miatt a járadék havi összege nem ér el egy minimális szintet.

Az Szja törvény rögzíti, hogy a nyugdíjbiztosítás kötelezõ elemét jelentõ haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítõ biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10 százalékát. A szabályozásból most már az is egyértelmûen kiderül, hogy a haláleseti és egészségkárosodási kiegészítõ biztosítások díja után sem érvényesíthetõ adókedvezmény. Az alapbiztosításra kimondott 10 százalékos korlát, valamint a kiegészítõ biztosítások egzakt fogalma az indoklás szerint garanciát jelenthet arra, hogy csak a nyugdíjcélú felhalmozást kedvezményezze az állam.

A befetetési alapok is fizethetnek

Az új adótörvény-javaslat a befektetési alapokra is kiterjeszti a különadót. A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. Az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megilletõ, a befektetési alapot terhelõ forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.

A Portfolio.hu cikke szerint nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli lehet szektorszinten a forgalmazói díj, vagyis 10 milliárdos adókötelezettség kerül a szektor vállára, amely ötszöröse az alapkezelõk által eddig fizetett különadónak.