Egy friss felmérés szerint a magyarok örülnének a nagyobb üzleti jellegû szerepvállalásnak az egészségügyben, a többség ideálisnak azt tartaná, ha az egészségügyben legalább fele-fele lenne az állam és az üzleti szféra szerepvállalása – ismertette a friss kutatás eredményét Gyõri Dávid, a Xallis Consulting ügyvezetõ igazgatója. Fõleg a pénzhiány és a várólisták megszûnését várnák az egészségbiztosításoktól.

Arra a kérdésre, hogy mi zavarja leginkább a jelenlegi magyar egészségügyben, a kilenc lehetséges válasz közül – 1. orvoshiány / nõvérhiány, 2. gyógyszerhiány / gyógyító eszközök / felszerelés hiánya, 3. pénzhiány, 4. szaktudás hiánya, 5. hálapénz, 6. várakozás, várólisták, kapacitáshiány, 7. egészségügyi intézmények fizikai állapota, 8. egészségügyi intézmények fizikai távolsága, 9. egészségügyi dolgozók kommunikációja, stílusa – a nõk 43%-a, a férfiak 32%-a a várakozás, várólisták, kapacitáshiány problémáját választotta. Második helyen a pénzhiány, harmadik helyen a hálapénz végzett. Legkevésbé a egészségügyi dolgozók kommunikációja, stílusa zavarja a magyarokat.

Meglepõnek nevezte Gyõri Dávid azt az eredményt, miszerint a szegényebb országrészekben, így a Kelet-Magyarországon élõk még az átlagnál is jobban szeretnék a nagyobb részben üzleti modellt az egészségügyben.

A megkérdezettek úgy látják, az elmúlt tíz évben az egészségügyi szolgáltatások színvonala sokat romlott, különösen a 60 év fölöttiek látják tragikusan a helyzetet.
Arra a kérdésre, fizetne-e több adót az állami egészségügy fenntartására ahhoz, hogy megszûnjön a hálapénz, a megkérdezettek több, mint fele nemmel válaszolt. A lakosság mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy legalább a hálapénznek megfelelõ összeget hajlandó befizetni a költségvetésbe annak érdekében, hogy a paraszolvencia megszûnjön.

Az egészségbiztosítási piaci kínálatot a lakosság több mint fele alapvetõen nem látja át, arra pedig csak minden negyedik megkérdezett volt nyitott, hogy egy tanácsadó ezzel kapcsolatban felkeresse. Az információ elterjesztését nehezíti, hogy minél kevesebbet tud valaki az egészségbiztosításokról, általában annál kevésbé akar hallani róluk. Aki egészségbiztosítást kötne, az legszívesebben egy nagy nemzetközi szolgáltatót választana magának, a magyar biztosítókban és a kisebb cégekben kisebb a bizalom.

A kutatás nagymintás, országos, nemre, életkorra reprezentatív. Az adatfelvétel online történt, 500 fõ vett részt benne.