Itthon az életbiztosítási díjtartalék részaránya a lakossági megtakarításokon belül 4,5%, ezzel szemben mondjuk Németországban 30% körüli. Az Allianz biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a nyugdíjbiztosítások azonban áttörést hozhatnak. Problémát jelent Kozek András szerint az is, hogy itthon nem elég hosszú az életbiztosítási szerzõdések tartási ideje, az adókedvezmény azonban itt is abba az irányba tereli a befektetõket, hogy kellõ ideig tartsák pénzüket a termékben.

Az ING biztosító kutatásából kiderül, hogy a legfõbb megtakarítási célok között szerepel a nyugdíjcél, amit egyedül a váratlan helyzetekre való felkészülés célja elõz meg – közölte Sztanó Imre. Bíztatónak nevezte az ING értékesítési és disztribúciós ügyvezetõ igazgatója azt is, hogy idén több, mint 300 ezer egyedi látogató készített nyugdíjkalkulációt az ING oldalán. Hasonló bizakodásnak adott hangot az Erste Biztosító vezérigazgatója is. Raveczky Zsolt elmondta, hogy társaságuk 50 ezer db szerzõdést kötött idén, 2018-ig pedig szeretnék elérni, hogy a piacon 20%-a a szerzéseknek nyugdíjbiztosítás legyen.

Ennél valamivel pesszimistább hangot ütött meg az Aegon Biztosító vezérigazgató-helyettese, aki szerint az a probléma, hogy nagyon késõn jut el a lakosság oda, hogy a nyugdíjon gondolkodjon, ami nem ad elég idõt a megtakarításra. A nagy áttörést Horváth Gyula szerint az hozza majd, ha a pályakezdõk is elkezdenek már megtakarítani a nyugdíjra. Itt van a szakma kihívása – tette hozzá Horváth.

A Groupama Garancia értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese szerint sem hozott még áttörést az adókedvezmény a lakosság jelentkezésében, de az érdeklõdés megjelent. Csonka István elmondta, Franciaországban az egy fõre jutó életbiztosítási díjbevétel 1735 euró, ez itthon csak 135 euró, persze közben a minimálbér Franciaországban 1400 euró, itthon pedig csak 400 euró körüli.

Hagyományos, vagy unit linked nyugdíjbiztosítás?

Raveczky Zsolt eddig inkább a tradicionális biztosításokban hitt, a mostani hozamkörnyezetben inkább azonban elismeri, hogy a unit linked termékekre van nagyobb igény, de véleménye szerint valami hibrid terméké lehetne a jövõ. A kérdés megválaszolásában Horváth Gyula szerint fontos szempont az is, hogy hány évesen kezdi el az ügyfél a megtakarítást.

A Groupama Garancia és Gfk közös kutatásából az derült ki, hogy az ügyfelek a biztonságos, magas hozamot és adókedvezményt nyújtó termékeket és a személyes tanácsadást igénylik. Önállóan csak az ügyfelek 27%-a néz körül a piacon és csak 11% hoz döntést segítség nélkül, az ügyeletek 88%-a pedig face-to-face köttetik.

Miért jobb a nyugdíjbiztosítás, mint a többi nyugdíjcélú megtakarítás?

Sztanó Imre szerint az értékesítés minõsége az, ahol elõl járhat a biztosítási szakma a többi, nyugdíjcélú termékekkel szemben. A nyugdíjbiztosításokhoz ráadásul rengeteg kiegészítõ biztosítás köthetõ.

Kozek András szerint az életbiztosítások jelentõs része nem arra a kérdésre ad választ, hogy "van pénzem, de hová tegyem?", hanem hogy arra, hogy "nincs megtakarításom, de kellene". Szerinte fontos lenne, ha az adókedvezmény a nyugdíjcél mellett a kockázati célt is elismerné. Raveczky Zsolt szerint itthon kevés az adózott jövedelem, a külföldön dolgozók számára sem érhetõ el az adókedvezmény, a 30-asok pedig nem gondolkodnak nyugdíj-megtakarításban. Hosszú távon tehát minél több ember számára elérhetõvé kellene tenni az adókedvezmény lehetõségét.

Létezik-e járadékbiztosítási piac?

Sztanó Imre szerin ma még az ügyfelek és a biztosítók sem tartanak itt, edukáció nélkül pedig nem is fog ez a piac kialakulni. Ezen a területen tehát van helye az innovációnak. Kozek András és Csonka István szerint kereslet igazából nincs a járadékbiztosítások iránt. Raveczky is ezt a véleményt osztja, szerinte ugyanakkor ebbe az irányba lehetni terelni az ügyfeleket, ha például az adókedvezményeket részben visszafizettetnék azokkal, akik nem járadék formában kérik a kifizetést.

Amikor eljön az állami nyugdíjrendszerben az igazság pillanata, akkor lesz kereslet a járulékbiztosítások iránt – véli Horváth Gyula. Szerinte minden más országban a járadékbiztosítások területén van nagyobb kockázat a hosszú-élet kockázat miatt, ezért nem feltétlenül terelné ebbe az irányba a hazai piacot.