A vezérigazgató azt mondta, a lényeget tekintve életbiztosító vagyunk. Az emberek így ismernek bennünket mind ING-ként, mind NN-ként – hiszen hamarosan újra ezt a nevet fogjuk használni. Hiszünk az életbiztosítási védelemben és a hosszú távú megtakarításokban, ezért komoly befektetéseket is végrehajtottunk ezeken a területeken. A nyugdíjpénztárak beolvasztása más pénztárakba a tagok érdekét szolgálta – minél nagyobb a taglétszám, annál jobb az ügyfeleknek. A döntés tehát az ügyfelek szempontjából is racionális volt. Az ING Vagyonkezelõ eladásáról szóló döntést az ING IM International vezetõ testülete hozta meg a cég globális stratégiájával összhangban.

Cornelia Coman arról is beszélt, számos elemzés bizonyítja, hogy a közép-európai országokban és Magyarországon is alulbiztosított a lakosság, nyilvánvaló, hogy közép- és hosszú távon számottevõ növekedési lehetõség van az életbiztosítások és hosszú távú a megtakarítások piacán. Az Insurance Europe összesítése szerint Európában egy ügyfél átlagosan 1124 eurót költ életbiztosításra, Magyarországon ennek az összegnek alig egy hetedét – évi 150 eurót – fordítják ugyanerre a célra. Hisszük, hogy a magyar gazdaság hosszú távon növekedni fog, márpedig a GDP-növekedés lökést ad az életbiztosításoknak. A nyugdíj-megtakarítások szükségessége egyre több ember számára válik nyilvánvalóvá, és meggyõzõdésünk, hogy az életbiztosítási védelem területén is számos lefedetlen igény létezik még - mondta a vezérigazgató.

Az ING vezére szerint már láthatóak a fellendülés jelei az életbiztosítási piacon – az ING-nél legalábbis. Az elsõ félévben a teljes rendszeres díjas díjbevétel 2 százalékkal nõtt, amire több mint két éve nem volt példa ezen a területen. A rendszeres új üzlet 2011 óta elõször kétszámjegyû növekedést mutat.