Az ügynökség látja el kutatási anyagokkal az EU politikusait, hogy vegyék fontolóra az Európai Bizottság által tavaly benyújtott javaslatot, amely szigorítaná a levegõminõségre vonatkozó törvényeket.
Az EEA legutóbbi jelentésében azt vizsgálta, hogy milyen hatással van az ipari légszennyezés az egészségügyi kiadások, a kiesett munkanapok, az épületekben okozott károk, a csökkent mezõgazdasági hozamok és egyéb költségek tekintetében. Ebbõl arra a következtetésre jutott, hogy az összes költség valahol 59-189 milliárd dollár közötti összegre rúgott 2012-ben. Az összeghatár azért ilyen széles, mert különbözõ költségszámítási módszereket használtak a 2008 és 2012 közötti vizsgálati periódusban, melynek elején, tehát 2008-ban 79-251 milliárd euró közöttire becsülték a légszennyezés összköltségét. A vizsgált idõszakban összesen tehát 329-1053 milliárd euró közötti költség merült fel a légszennyezettség nyomán.
2008-hoz képest tehát valamivel csökkentek a költségek, mivel az uniós környezetvédelmi elõírások, de a gazdasági recesszió miatt is csökkent a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok, kén-oxidok és a szálló por kibocsátása az idõszak során. Ugyanakkor a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdasági fellendülés idején nem lesz ilyen könnyû fenntartani a kibocsátás-csökkenést.
A legnagyobb kárt okozó kibocsátók között 30-ból 26 valamilyen erõmû volt, elsõsorban széntüzelésûek, Németországban és Kelet-Európában. A legnagyobb szennyezõk közé Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország tartoznak, azonban az országok sorrendje igen komolyan átrendezõdik, amennyiben a légszennyezés összköltségét az adott ország nemzeti kibocsátásához viszonyítjuk. A korrekció után a kelet-európai országok (Bulgária, Románia, Észtország és Lengyelország) légszennyezése sokkal súlyosabbnak tûnik.
Tavaly év végén éppen ezért az EU döntéshozói benyújtottak egy törvényjavaslatot, hogy megfékezzék az ipar és a közlekedés által okozott légszennyezést. A november óta hivatalban lévõ új Bizottság a javaslat módosítását tervezi a Reuters értesülései szerint, azonban döntés még nem született annak sorsáról.
Egyes iparágaknak ez nyilván nem tetszik, mondván, az uniós szabályozással versenyhátrányba kerülnének más országokkal, régiókkal szemben, ahol nem olyan szigorúak a légszennyezésre vonatkozó elõírások. Az EB tehát óvatos, hiszen az sem célja, hogy ezek a piaci szereplõk Európán kívülre költözzenek. A szénipari ágazat azt hangoztatja, hogy õk képesek olcsó és biztonságos tüzelõanyaggal ellátni Európát, az alternatív energiaforrásokra történõ átállás költségei ugyanis rendkívül magasak.