Jelentõs eltérések tapasztalhatók az egyes EU tagországok magán-egészségbiztosítási (MEB) rendszerében, melyek alapvetõen négy nagy csoportba sorolhatók:

1. kiegészítõ MEB (kiegészítõ/pót)
2. helyettesítõ MEB
3. duplikált
4. kötelezõ MEB: ez egyedül Hollandiában létezik, melyet a kiegészítõ MEB-bel együtt értékesítenek

Az elsõ három ezek közül önkéntes alapon mûködik, míg az utolsó államilag kötelezett.

A MEB rendszerek országonkénti különbözõsége gazdasági, történelmi, kulturális és politikai tényezõkkel magyarázható, melyek számos eltérõ MEB modellt eredményeztek, az adott ország közegészségügyi rendszeréhez kapcsolódóan.

A legtöbb EU tagországban igen alacsony a MEB rendszerek jelentõsége, továbbra is inkább az állam finanszírozza az egészségbiztosítást (2006-ban 77,5 százalékát).

A MEB a következõ elõnyöket nyújtja:

• jobb hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz, magasabb minõség, és az állami egészségügyi biztosításnál magasabb költség visszatérítés
• az állami rendszerhez képest a MEB ügyfelek szélesebb választási lehetõséggel rendelkeznek (milyen kezelést kapjon, mely egészségügyi intézményben, mely szakember által, stb.)
• az állami egészségbiztosítónál a magán biztosítók hatékonyabban kezelik a kockázatot

Természetesen az egyes országok eltérõ MEB rendszerei számos hasonló elemet is tartalmaznak, például a legtöbb önkéntes alapon mûködik, a szerzõdési szabadság elvével összhangban. Szintén közös elem, hogy a MEB csomagokat az ügyféligényeknek megfelelõen alakítják ki, valamint hogy köthetõk egyéni és csoportos biztosítások is.

Az állami biztosítással ellentétben a magán-egészségügyi biztosítások díja attól függ, hogy milyen szolgáltatásokat fedez a szerzõdés. Magánbiztosítók a kockázatbecslés során ugyanis figyelembe veszik az ügyfél egészségügyi állapotát, statisztikai adatokat és orvostudományi szempontokat is.

A MEB rendszerek hozzájárulnak az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez, mivel a beteget felelõsségteljes döntésre ösztönzik, az egészségügyi szolgáltatókat pedig minõségi és költséghatékony szolgáltatások nyújtásában teszik érdekeltté.

Az EU tagországait jellemzõ öregedõ társadalom, a klímaváltozás egészségügyi következményei, valamint az orvostudományban használt technológiák folyamatos fejlõdése miatt a jövõben jelentõsen emelkedni fognak az egyes országok egészségügyi kiadásai. Ennek következtében az állami egészségbiztosítási rendszerek fenntarthatatlanná válnak.

A MEB-t nyújtó biztosítók azonban összefoghatnak az állami biztosítóval, hogy közösen garantálják a betegek számára a minõségi, és igényeiknek megfelelõ egészségügyi szolgáltatásokat. A CEA szerint ehhez a prevenció erõsítésére, az állampolgárok egészségügyi oktatására, az orvosi innovációk költségterhének enyhítésére, és a biztosítási csalások elleni hatékony védelem kiépítésére van szükség.

A tanulmány teljes egészében PDF-ben letölthetõ.