Ki vonulhat nyugdíjba 2015-ben?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idõvel, és azon a napon, amelytõl kezdõdõen az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik. 2015-ben az 1952. második félévében születettek fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 62. életév betöltését követõ 183. napon. Az 1952. elsõ félévében születettek már 2014-ben elérték nyugdíjkorhatárukat. Az 1953-ban születettek, mivel nyugdíjkorhatáruk a betöltött 63. életév, 2016-ban válnak öregségi nyugdíjra jogosultakká.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idõvel szerzünk jogosultságot. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelõ öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idõvel rendelkezik.

2009. december 31. utáni idõponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen, hanem azt követõen igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Azaz a nyugdíjigénylõ az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá esõ jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közremûködik, nem lehet fõfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követõen ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Megszûntek korai nyugdíjba-vonulási lehetõségek

2012-tõl, így 2015-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétõl állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjba-vonulási lehetõségek megszûntek. Egyedül a nõk negyven év jogosultsági idõvel történõ kedvezményes nyugdíjba-vonulási lehetõsége áll rendelkezésre.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nõ is, aki legalább negyven év jogosultsági idõvel rendelkezik, és azon a napon, amelytõl kezdõdõen az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

A nyugellátás szempontjából jogosultsági idõnek számít a keresõtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esõ jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idõ, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nõ.

A jogosultsági idõn belül a keresõtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá esõ jogviszonnyal szerzett szolgálati idõnek a harminckét évet el kell érni. Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év. Ez a jogosultsági idõ saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

2015. január 1-tõl a jogosultsági idõ szabályai további pontosítása során rögzítést nyert, hogy jogosító idõszaknak minõsül, mint a gyermekgondozási segélyben töltött idõvel egy tekintet alá esõ idõ a három évnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó idõtartama.

Ugyanígy a fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idõvel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos tizenkét év alatti gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó idõtartama is.

Korhatár elõtti ellátások

2012. óta csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétõl vehetõ igénybe öregségi nyugdíj. Bizonyos esetekben azonban továbbra is lehetõség van korhatár elõtti ellátás igénybevételére.

Így például az 1953-ban született hölgyek, akik az 59. életévüket betöltötték, és legkésõbb 2012. december 31-ig legalább harminchét év szolgálati idõt szereztek korhatár elõtti ellátást vehetnek igénybe öregségi nyugdíjkorhatáruk, azaz a hatvanhárom év 2016-ban történõ betöltése elõtt.

Ugyanígy – akik 2014. december 31-ig korkedvezményre szereztek jogosultságot, öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése elõtt korhatár elõtti ellátást igényelhetnek.
2014. december 31-ét követõen azonban újabb korkedvezményre jogosító idõszak nem szerezhetõ a 2015. évi jogszabályváltozás következtében.

Nem muszáj nyugdíjba menni, sõt!

Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezõen befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idõvel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati idõt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Az öregségi nyugdíj összege 2015-ben

Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál 2015-ben is a már megszokott helyzettel találkozhatunk, azaz az ún. valorizációs szorzószámok, a korábbi keresetek szintre hozását biztosító mutatók megjelenésére várunk.

A 2015. évi nyugdíjszámítási szabályokban határozzák majd meg az ún. valorizációs szorzószámokat, amely a nyugdíj megállapítást megelõzõ év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, januártól-márciusig nyugdíjelõleget kapnak az érintettek.

Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehetõ figyelembe az ellátásnál. A 2015-ben megállapított nyugdíjak esetén a 372 000 forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereseteket érinti a degresszió, csakúgy, mint a korábbi években.

Maximum ennyit kereshetnek a korhatár elõtti ellátásban részesülõk

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár elõtti ellátásban részesülõ személyek évente a tárgyév elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

Az éves keretösszeg elérését követõ hónap elsõ napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.

Fenti szabályokat kell alkalmazni a nõk negyven év jogosultsági idõvel megállapított nyugellátása melletti keresõtevékenységre is.

Ha a korhatár elõtti ellátásban részesülõ személy illetve a nõk negyven év jogosultsági idõvel megállapított nyugellátásában részesülõ személy közszférában folytat keresõtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyek elõzõekben ismertetett szabályai alkalmazandók.