A hitelezési lehetõségek javulása, a munkalehetõségek bõvülése, illetve az alacsony infláció egyaránt kedvezõbb helyzetbe hozták a fiatalokat. A KSH szerinti havi átlagkeresetet alapul véve 2007-ben közel 2 havi, 2012-ben 1,3 havi, míg tavaly már csak 1,1 havi keresetbõl lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni. Miután 2015-ben már enyhe emelkedés várható a lakáspiacon, így az ár és a jövedelem aránya még optimális - áll az elemzésben.

A forinthitelek kamatai 6 százalék alá estek, és az állami támogatás egy 10 milliós hitelre meghaladja az 1,7 millió forintot, amely a 2005 és 2008 közötti szintnek felel meg. Ebbõl bõ 1 millió a kamattámogatás, 440 ezer a lakástakarék-pénztári támogatás, a maradék az adókedvezmény és a szocpol támogatás között oszlik meg.

A második félévtõl javítja a támogatás arányát az, hogy használt lakás vásárlásakor is jár majd a fél-szocpol - új nevén a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CsOK) - amely már egy gyermek után is igényelhetõ. Az új támogatás pedig már a 40 négyzetméteres lakások után is jár, jelenleg a minimális alapterület a támogatásoknál 60 négyzetméter. A munkaadók pedig adómentesen adhatnak 5 évente, 5 millió forint lakásvásárlási támogatást az alkalmazottaiknak.

Jobban megéri venni, mint bérelni!

A 2009-tõl 2014-ig tartó idõszakban a lakások árai az FHB Index alapján több mint 11 százalékkal csökkentek, míg a lakásbérleti díjak a használt téglalakások esetében 4,2 százalékkal emelkedtek az Otthon Centrum adatai szerint. Az elõbbiek következtében a 2009-es szinthez képest a lakásbérlés a lakástulajdonláshoz képest jelentõs 15-17 százalékos relatív dráguláson ment keresztül.

Az Elsõ Lakásukat Vásárlók csoportja a vásárlást követõ, vélhetõen változó élethelyzetébõl fakadóan tovább költözik pár év után nagyobb lakásba, vagyis fontos számukra, hogyan alakul egy körülbelül 5-10 éves idõtávon a megvásárolt lakás ára és forgalomképessége. A lakásárak és bérleti díjak alakulása a bérlés és saját tulajdonlás közötti döntés esetében szintén fontos szerephez jut.

A döntést, hogy mikor kifizetõdõbb lakást bérelni, illetve mely esetekben érdemesebb inkább otthont vásárolni, számos tényezõ befolyásolja. Az egyik legfontosabb, az aktuális lakásár- bérleti díj arány, valamint a várható lakásfelértékelõdés.

Minél olcsóbb relatíve a lakásvásárlás, annál alacsonyabb mértékû reál felértékelõdés elég ahhoz, hogy a vétel felé billenjen a mérleg nyelve. Míg ha a bérlés kerül relatíve kevesebbe, már csak erõteljes lakásár-növekedés esetén érdemes ingatlant vásárolni.

Az elmúlt években bekövetkezett bérleti díjemelkedés, valamint a lakásárak mérséklõdésének hatására a lakásár-bérleti díj hányados sokat csökkent a korábbiakhoz képest Magyarországon. Az Otthontérkép belsõ-ferencvárosi adatai alapján a lakásár 160-170-szerese a bérleti díjnak egy 10 millió forint értékû lakás, és az ugyanolyan paraméterekkel rendelkezõ bérelt ingatlan esetében. Ezek alapján már egy 1-1,5 százalékos reál, 3-3,5 százalékos nominális lakásár-emelkedés esetén érdemesebb inkább az ingatlan megvétele mellett dönteni.

Amennyiben a lakásbérleti díjak tovább növekednek, az egy évre megállapított bérleti díj is növekedni fog, ezáltal csökkentve a bérlés és vásárlás költségei közötti különbséget. De szintén a vásárlás malmára hajthatja a vizet a lakásárak várható jövõbeni növekedése, aminek hatására a tulajdonosok plusz hozamokra tehetnek szert. A befektetés hosszú távú jellege miatt az is elmondható, hogy a lakásvásárlás kontra bérlet döntésben legtöbbször a várt áremelkedés a meghatározó faktor.