Komoly kihívások az állami nyugdíjrendszer elõtt

Az 50-es évek elején, az úgynevezett Ratkó-korszakban megugrott hazánk népessége, a korfa másik „kiterebélyesedése” pedig az õ gyermekeik, a „Ratkó-unokák” azaz az 1974-75-ben születettek esetében látható. Jelenleg az aktív és az eltartott népesség aránya tehát kiegyensúlyozott, azonban a következõ néhány évben a „Ratkó-gyerekek” elérik a nyugdíjkorhatárt, a jelenleginél is sokkal komolyabb kihívás elé állítva a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A folyamatokra ráadásul a születések számának azóta tartó, kisebb megugrásokkal tarkított, de alapvetõen azért csökkenõ tendenciája is negatívan hat.

Generációs különbségek

Az 1965 óta születetteket három csoportra osztják a társadalomtudósok: a mai 40-eseket X, a jelenleg 30-as éveikben járókat az Y, míg az 1996 óta születetteket a Z generáció névvel illetik. Ezen korosztályok szokásaikban, értékrendjükben jól észrevehetõen különböznek az elõzõektõl és egymástól is.

Az X generáció jellemzõen elutasítja a szüleik nemzedékére jellemzõ lojalitást a munkavállalásban, a többszöri munkahelyváltás szinte természetes. A válság idején a munkaerõpiacra lépõ Y generáció értékrendje pedig már egyenesen szakít az egzisztenciateremtés legfõbb prioritássá emelésével: munkaerõ-piaci kilátásaik kedvezõtlenebbek, anyagi okok miatt sokszor késõbb önállósodnak, elõdeiknél jóval kevéssé lojálisak, sokkal inkább törekszenek a karrier és a magánélet harmóniájára. Tudatosabbnak mondhatók szüleik korosztályánál, amihez nagyban hozzájárul, hogy õk az elsõk, akik számára már a fiatalkoruk óta jellemzõ az internethasználat, a szinte korlátlanul hozzáférhetõ információ adta lehetõségek. Az utánuk következõ, mai tizen- és huszonévesek, azaz a Z generáció viszont már nem is élt az „internet elõtti” korban. Számukra természetes a virtuális világ, a folyamatos online jelenlét, az azonnal elérhetõ és korábbi mértékkel elképzelhetetlen mennyiségû információ, amely folyamból maguknak kell szûrniük a számukra releváns tartalmakat, ez pedig nagyban meghatározza fogyasztási szokásaikat is. Az identitás, az egyén még nagyobb hangsúlyt kap életükben, a munkavállalással illetve az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban elvárják, hogy az mindenben megfeleljen igényeiknek.

A nyugodt idõskor a jelenben kezdõdik

A Z generáció tudatosságára nagy szükség lesz aktív dolgozó éveikben, hiszen minden korábbihoz képest nehezebb helyzetbe kerülhetnek nyugdíjasként. Kutatások szerint ugyanis 2030-ra itthon a lakosság több mint negyede, míg 2050-re pedig már az egyharmada 60 év feletti lesz. Az elöregedõ társadalom így nagy kihívások elé fogja állítja az állami nyugdíjrendszert. Míg 1980-ban négy aktív keresõre még csak két nyugdíjas jutott, 2013-ban négy aktív keresõ már három nyugdíjast tartott el, és demográfiai számítások szerint 2050-re négy aktív korúra már hat eltartott jut majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mire a Z generáció eléri a nyugdíjkorhatárt, annak tagjai a jelenleginél is jóval alacsonyabb összegû állami nyugdíjra számíthatnak.

Ha 35 évesen elkezdjük az öngondoskodást, havi 20 ezer forintból közel 30 millió lehet a nyugdíjkorhatár eléréséig. Ahhoz, hogy az idõskori létbiztonság ne kerüljön veszélybe, de a jelenben se terheljük túl a költségvetésünket, érdemes minél elõbb, akár már kisebb összegeket is befektetni.

Az X generáció tagjai számára sem késõ félretenni

A Generali számításai szerint, ha egy aktív, dolgozó 45 éves korában köt nyugdíjbiztosítást, jelentõsebb összegekkel tudja majd kiegészíteni nyugdíját. Ha húsz éven át havi 10 ezer forintot áldoz nyugdíjbiztosítás keretében az öngondoskodásra, visszavonulásának idejére nagyságrendileg 6 millió forintnyi, míg havi 20 ezer forintos befizetés mellett már több mint 12 millió forintos megtakarítása gyûlik össze.

A szakemberek szerint fontos lenne, hogy már az Y generáció is foglalkozzon az idõskori megélhetésével, hiszen az számít ideálisnak, ha az aktív dolgozók már a harmincas éveinkben elkezdik a megtakarítást. Ezt támasztják alá a Generali számításai is:

• A 35 évesen nyugdíjbiztosítást kötõk például havi 10 ezer forinttal is körülbelül 14,5 millió forintot tudnak összegyûjteni nyugdíjas korukig, 20 ezer forintos havi ráfordítással pedig már igen tekintélyes összeg, nagyságrendileg 30 millió forint fog rendelkezésükre állni számlájukon.
• Természetesen a legjobb helyzetben azok lesznek, akik már az aktív éveik legelején is gondolnak a jövõre. A 25 éves korukban nyugdíjbiztosítást kötõk például már havi 10 ezer forintos ráfordítás mellett is nagyságrendileg 30 millió forintot tudnak összegyûjteni, havi 20 ezer forintból pedig már több mint 60 millió forint állhat rendelkezésükre nyugdíjba vonulásukkor.

A Generali Aranyszárny Perspektíva befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítása olyan hosszú távú megtakarítási konstrukció, mellyel megteremthetõ a hõn áhított, ám egyre nehezebben elérhetõ anyagi biztonság. Ezzel a rugalmas megtakarítási formával egyedi befektetési portfólió állítható össze, amely a Trendfigyelõ szolgáltatásnak köszönhetõen a nagyobb árfolyamesésekbõl adódó veszteségektõl is védett. A megtakarítás eseti befizetésekkel tovább növelhetõ, a hosszú távú elkötelezõdést a biztosító ötévenkénti hûségjóváírással jutalmazza, az állam pedig adóévenként a fizetendõ személyi jövedelemadó erejéig, 20%-os, de maximum 130 ezer forintos adójóváírással támogatja.