Mibe és hogyan fektessünk? Ezt tanácsolják a szakértõk
2015.02.02
Befektetni, befektetni, befektetni és nem meginogni – ezt a tanácsot adta az Aegon Prémium befektetõi estjén Al-Hilal István, a Fidelity kelet-közép-európai értékesítési vezetõje. A szakember azt is elmondta, mibe és hogyan.

Az Egyesült Államok továbbra is meghatározza a globális piacokat, ha ott jó a hangulat, mindenhol az. Márpedig most igen jó – adta meg az alaphangot Al-Hilal István, az Aegon Prémium befektetõ estjének meghívott elõadója. Márpedig a Fidelity kelet-közép-európai értékesítési vezetõjének hihetünk: cége befektetései tavaly 4 százalékkal múlták felül az S&P index 13 százalékos növekedését, ezt pedig kevés alapkezelõ mondhatja el magáról. A jó hangulat alátámasztására adatokat is sorolt. Igen fontos a munkanélküliség csökkenése, ami elérte a válság elõtti hat százalékot. Ezzel együtt általános bérnövekedés is tapasztalható, a két adat pedig önmagában komoly hajtóerõt jelent az USÁ-ban, ahol a GDP 70 százaléka származik a fogyasztásból. A folyamatot tovább erõsíti az üzemanyagár látványos csökkenése (õsz óta csaknem egy dollárral lett olcsóbb egy gallon benzin, ami 25 százalékos csökkenést jelent).

Ettõl természetesen nem függetlenül a vállalati profitok az egekbe emelkedtek. Az elmúlt hatvan év átlagát jelentõ 6,5 százalék körüli szint helyett 10 százalék felett járnak, és semmi nem utal arra, hogy egyhamar komolyabb csökkenésnek indulnának. Ezzel együtt Al-Hilal István szerint a vállalatok nem túlértékeltek, az értékeltségi szintek csak most érik el a válság elõtti értéket. A P/E mutató sem extrém, ráadásul a cégek nyereségessége is nõ. (A P/E, azaz árfolyam/nyereség mutató a részvény árfolyama és a cég egy részvényére jutó nyereségének hányadosa. Minél alacsonyabb a szám, annál alulértékeltebb befektetési szempontból.) Mindezek alapján a Fidelity szakemberei az S&P index tavalyi 13 százalékos növekedési után idén is kétszámjegyû bõvülésre számítanak.

Európában kicsit más a helyzet, bár az EKB most bejelentett lazítási programját, jónak tartják a részvénypiac szempontjából a befektetési szakemberek, (hozzátéve, hogy a válság közepén végrehajtott kamatemeléssel komoly hibát követett el a bank). A Fidelitynél mindenesetre bíznak abban, hogy Európa is pozitív lesz. Ha pedig õk bíznak, akkor van esély, mert az európai vállalatok historikusan jól teljesítenek, a kérdés mindig az, hogy ezt a piac elhiszi-e. Most úgy tûnik, igen.

A globális piacra pozitívan hat az olaj árának csökkenése. Az, hogy a nyersolaj ára fél év alatt gyakorlatilag megfelezõdött, sok mindent olcsóbbá tesz, ami GDP-növekedéshez vezet. Ez pedig megint csak a tradicionális befektetéseket teszi vonzóvá. És a Fidelity számításai szerint ez sem egy rövid távú folyamat, a palaolajban és a palagázban rejlõ kapacitás tartósan alacsonyan fogja tartani az árakat.

A globális piac helyzete mellett természetesen azokat a területeket és stratégiákat is meg kell határozni, amelyekben sikeres lehet a befektetés. A Fidelity szakemberei röviden összefoglalva a jövõbe való befektetésben látják az igazi lehetõségeket. Ez három nagy kulcsterületet jelent: a technológiai fejlõdés, a demográfiai folyamatok és az új erõközpontok nyújtotta lehetõségek kihasználást. Az elsõbe beletartozik az élelmiszeripartól robotikán és a gyógyszeriparon át az IT-technológiáig minden olyan iparág és vállalat, amely modern, új megközelítésben dolgozik, ezzel magában hordozza a növekedés lehetõségét. Több szálon kapcsolódik ehhez a területhez a demográfiai szál. Ez magába foglalja a fejlett világ öregedését (ami húzza az innovatív gyógyszeripart), másrészt olyan folyamatokat vesz figyelembe, mint az új, igen nagy létszámú ázsiai középosztály kialakulása. Ez utóbbi pedig hatalmas potenciált rejt: az elõrejelzések szerint a következõ 20 évben majdnem 500 százalékkal nõ majd az ázsiai és csendes-óceáni térségben az egy fõre jutó fogyasztás, így megkerülhetetlen lesz a globális gazdaságban (ahogy az elõre tekintõ befektetési célterületek között már most az).

Ehhez kapcsolódik az erõközpontok elmozdulása, a feltörekvõ piacok fogyasztása, amelyet okos befektetési stratégiával jól ki lehet használni. Nem biztos, hogy itthon sokan vásárolnák például egy nigériai sörgyár papírjait, pedig az az igazán jó befektetés is lehet. Ott ugyanis nagy az esély arra, hogy a GDP növekedésével a sörfogyasztás rövid távon duplázódik vagy akár még nagyobb arányú növekedést ér el, ezt pedig a helyi sörrészvények ára is követni fogja. Hasonló a helyzet modern, új megközelítésben dolgozó távközlési cégek papírjával: nagy nyereséget nem lehet elérni, ahol az internetpenetráció már a 100 százalékhoz közelít, de ahol még a duplázás elõtt áll a piac, az egy vonzó befektetési célpont lehet. Fontos, hogy ne csak egy régióban vagy szektorban gondolkodjanak a befektetõk, hanem globális szemlélettel közelítsék meg a befektetéseket.

A lényeg – foglalta össze elõadását Al-Hilal István –, hogy hosszan felívelõ idõszakra számíthatunk a globális piacokon, persze idõnként jelentõs volatilitással. Ekkor kell megfogadni a tanácsot, miszerint “befektetni, befektetni, befektetni”, mert legtöbbet azzal árthatunk a saját pénzünknek, ha ki-be ugrálunk a befektetések között. Dõljünk hátra és bízzunk az alapkezelõ és a portoliomenedzsereinek szakértelmében.

Ezt megerõsített Havas Gábor, az Aegon Prémium üzletágának vezetõje azzal kiegészítve, hogy jó stratégia havi rendszeres összeg befektetése is. Ezzel ugyanis minden helyzetben nyerünk: ha csökkennek az árfolyamok, ugyanazért a pénzért több értékpapírt kapunk, ha pedig emelkednek, nõ a befektetés értéke.