Tavaly a járvány ellenére tovább tudott nőni a biztosítási piac, a penetráció azonban még messze nem éri el a 2010 előtti szintet, ami azt jelzi, hogy bőven van még tere a biztosítások értékesítésének - hangzott el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) XVII. Biztosításszakmai Konferenciáján.

Nagy tanulópénz volt a biztosításközvetítői szektorban is az elmúlt közel két év, ami elhozta a hibrid működést és a digitalizáció felgyorsulását is. Az adatbázisok használatának, a digitalizációnak, ezen keresztül pedig az ügyfélélmény növelésének azonban gátat szab a túlszabályozás. Jelentősen növelhetné a biztosításokba vetett bizalmat is, ha itthon is lehetne például 3 adat megadásával kgfb-t kötni – mondta Sebestyén László. Az FBAMSZ elnöke szerint a fogyasztóbarát biztosításban az alkuszoknak a lehetőséget kell látni, a folyamatos megújulás lehetőségét. Hosszú távon minden lakásbiztosításnak fogyasztóbarátnak kell lennie – véli Sebestyén.

Van még tere a biztosítások növekedésének

Covid-hatás ellenére tovább nőtt a biztosítási szektor, bár a növekedés intenzitása, dinamikája némileg megtorpant – foglalta össze a tavalyi év eredményeit az MNB Biztosításfelügyeleti főosztályának vezetője. Dr. Szebelédi Ferenc felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a biztosítási penetráció (a megtermelt nemzeti össztermék biztosításra fordított része) 2010-ben még 3% felett volt, ami szép lassan elapadt 2,5% alá (tavaly a GDP csökkenés miatt 2,53%-ra nőtt). Ez egy fontos jelzés az értékesítés felé, hogy nem biztos, hogy az igény tűnt el a biztosításokra, hanem lehet, hogy más gátak vannak. Ami biztos, hogy bőven van még tér több biztosítás értékesítésére.

A biztosítási tartalékok beérték az elmúlt 4 év inflációs növekedését. A unit-linked biztosításokon tavaly jó hozamokat lehetett elérni, itt élén növekedés volt látható, ugyanakkor a szolgáltatási szint lecsökkent, vagyis kevesebb pénzt vettek ki a unit-linked biztosításokból, mint korábban. Ez azzal is magyarázható Szebelédi szerint, hogy lecsökkent a szolgáltatások igénybe vétele, ami a biztosításokat is érintette. Nem történt tehát kiáramlás, hanem ellenkezőleg, alacsonyabb volt az igénybevétel, így növekedtek ezek a tartalékok. A rendszeres díjas termékek még jobban teljesítettek, vagyis a korábbi kedvező trend tovább folytatódott.

Az életbiztosítások darabszáma ugyanakkor stagnál, vagyis a most kötött biztosításokat magasabb díjon és jobb fizetési fegyelemmel kötik meg, ami kedvező tendencia az életbiztosítási piacon. Ebben a szegmensben is több helye lenne az alkuszoknak a főosztályvezető szerint.

A rendszeres díjú szerződések több mint negyede már nyugdíjcélú, ezek egy szerződésre jutó díjbevétele közel 2,5x-es. Az adókedvezmény miatt is jól eladható a termék. Mivel a háztartási megtakarítások jelentős része még készpénzben van, bőven van még tere az értékesítésnek.

A nem-élet ágon is töretlen a fejlődés, főleg a vagyonbiztosítások esetében. A kgfb évek óta húzóágazatnak számít, a válság itt a károkat lecsökkentette, így nyereségesebbé vált az üzletág. Az új felügyeleti mérőszám, a kgfb-index a piac transzparenciáját hivatott növelni, a közvélemény számára kívánja érthetővé tenni, hogy mi zajlik a kgfb-piacon. Azt mutatja, hogy tisztán a termék ára személyautók esetén hogyan változik 2016-hoz képest. Azóta 38%-kal ment fel az ára, ami az utolsó negyedévben letört, különösen Budapesten.

A közvetítők, különösen a többes ügynökök száma lecsökkent tavaly. Értékesítésben a gfb-ben erősek a közvetítők, életbiztosításoknál azonban még bőven lenne tér a részvételükre.

Az MFO legalább az ügyfelek 80-90%-a számára megfelelő kell, hogy legyen. A piacon jelenleg 7 termék van jelen, árazásukban is megjelent már a verseny, amit az MNB összehasonlító oldala is támogat. Az értékesítésben az MNB oldala is részt vesz, de főleg a közvetítőknek kell vinnie azt.

A közvetítői felügyelésben is történtek változások: több vizsgálatot igyekeznek végezni a kisebb szereplők esetében is, megnövelték a kapacitást, fejlesztették a módszertant (honlapok, hirdetések, közösségi média figyelése).

Gátat kell szabni a túlszabályozásnak

dr. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke szerint a biztosítási szektor válságállónak bizonyult, de van egy két felhő, amivel érdemes foglalkozni.

A piac az 2020-ban is nőni tudott, minden szegmens fejlődött - az utasbiztosítások kivételével – különösen igaz ez a unit-linked termékekre és a nyugdíjbiztosítási termékekre. Az életbiztosítási piac növekedésében komoly szerepe lesz a jövőben a nyugdíjbiztosításoknak – véli Pandurics, aki úgy becsüli, 2020-ra vonatkozóan több mint 330 ezer ügyfél élhet az adókedvezmény lehetőségével, nagyjából 16 milliárd forintos értékben.

A piaci fenyegetések között említette, hogy egyre inkább az EU-ban születnek olyan döntések, amik a biztosítók és a közvetítők mindennapjait erősen befolyásolják. Figyelni kell tehát, hogy mi zajlik az EU-ban. Messze vannak a brüsszeli döntéshozók a valóságtól, sok lobbifeladat van – véli a MABISZ elnöke. Nagy prioritást kap most az ESG, ami a környezeti-társadalmi-vállalatirányítási kérdésekkel foglalkozik. Ez a klímaváltozással kapcsolatos diskurzus előtérbe kerülésével magyarázható. Ennek konkrét következményei vannak a biztosítókra is, még ha ez a téma a szakma számára nem új. Most már ténylegesen mérhető, hogy a másodlagos veszélyek folyamatosan növekednek, ami nálunk a heves viharok, esőzések formájában jelenik meg. A vagyon- és mezőgazdasági biztosítások árazásában ezt figyelembe kell venni, a megelőzéssel is kell foglalkozni – hangsúlyozta Pandurics.

Sikerként éli meg a MABISZ a pmt. terén elérteket, miszerint az ügyfelek azonosítási okmányai a jövőben megküldhetők a biztosítók számára elektronikus csatornán is. Folyik gőzerővel a DLT (blockchain) projekt, ami a lakásbiztosítások nyilvántartását és a hitelfedezeti nyilvántartásokat blockchain technológiával modernizálná, fejlesztve ezáltal a biztosítási és bankszektor közötti digitális kapcsolatrendszert.

A szektor egyik legnagyobb kihívása, hogy az ügyélélmény, a gyorsaság, a hatékonyság, az egyszerűsítés elérését megnehezíti a túlszabályozás, ami az EU-ból jön. Ennek az ügyfelek látják a kárát. Itt minden szövetségnek lesz teendője a jövőben – hangsúlyozta Pandurics.