Így hatott a járvány a biztosítások iránti keresletre
2021.09.24

Az Ernst&Young legfrissebb fogyasztói felmérése feltárja, miként változtatta meg a járvány a pénzügyi jólétet, és hogyan keltette fel az érdeklődést a biztosítási védelem iránt.

A COVID-19 járvány pénzügyi hatásai világszerte arra kényszerítették az embereket, hogy átértékeljék prioritásaikat, céljaikat és szükségleteiket - sőt, egyes esetekben egész életmódjukat. A fejlődő országokban élő fogyasztókat mind egészségük, mind pénzügyeik tekintetében súlyosabban érintette a pandémia, mint a fejlett gazdaságokban élőket. A fiatalabb generációkat a pénzügyi, míg az idősebbeket a nagyobb halandósági kockázat fenyegette. Természetesen e hatások közül sok még mindig érezhető, hiszen a vírus továbbra is fennáll.

Az EY legújabb globális biztosítási felmérése is megerősíti, hogy a világjárvány alapvetően megváltoztatta a fogyasztók igényeit, azt, hogy miként tervezik pénzügyi biztonságuk növelését, és hogy a biztosítók mit tehetnek annak érdekében, hogy megragadják ezeket a kínálkozó lehetőségeket. Az EY 2021 májusa és augusztusa között hét országban - Brazíliában, Kanadában Japánban, Hollandiában, a Fülöp -szigeteken, Dél -Afrikában és az Egyesült Államokban - 4200 embert kérdezett meg a világjárvány pénzügyi hatásairól, a válaszadók jövőbeli terveiről, a különböző típusú biztosítási termékek iránti érdeklődésükről és vásárlási preferenciáikról.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fogyasztókat érdeklik az olyan új termékek, amelyek értéket kínálnak és különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint nyitottak az újfajta interakciókra és vásárlási módokra. A biztosítóknak empátiával kell bevonzaniuk a fogyasztókat, olyan megoldásokat kell kidolgozniuk, amelyek erősítik a pénzügyi jólétet, újítaniuk kell a termékkínálatukat és optimalizálniuk kell a digitális értékesítési csatornákat.

A felmérés négy fontos megállapításra jutott:

  1. A világjárvány általános szorongást váltott ki az emberekben, ami cselekvésre késztette őket, és növelte az érdeklődésüket az új fajta védelmek iránt.
  2. A közös pszichológiai hatásokon túl a fejlődő piacok és a fiatalabb generációk szenvedték el a legnagyobb pénzügyi csapást, és ők mutatják a legnagyobb érdeklődést az új termékek iránt.
  3. A fejlődő piaci fogyasztók digitálisan érettek, nyitottak az adatok megosztására, és készek új termékeket új módon megvásárolni.
  4. Mivel a fogyasztók számára fontos a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, a biztosítóknak is részt kell venniük ezekben az értékvállalásokban.
Így reagálnak a fogyasztók a pénzügyi szorongásra

A fogyasztók világszerte sok közös vonást mutatnak a világjárványra adott reakcióikban is. Négyből három (75%) számít arra, hogy a világjárvány után pénzügyi lépéseket tesz. Konkrétan 50% tervezi, hogy többet takarít meg, 30% vészhelyzetre vonatkozó terveket készít, 23% pedig pénzügyi tanácsadóhoz fordulna. Ebből az látszik, hogy senki sem akarja, hogy újra ilyen helyzetbe kerüljön, így a közvetlen prioritássá az újabb válságra való felkészülés vált, nem pedig a nyugdíjba vonulás vagy a vagyonvédelem.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók jelentős százaléka érdeklődik az új típusú biztosítási termékek iránt. A legnagyobb érdeklődés a kórházi költségeket fedező biztosítások iránt mutatkozott (94% a fejlődő piacokon és 64% a fejlett piacokon), ezt követi az életbiztosítások olyan kiegészítő funkciója, amely vészhelyzet esetén hozzáférést biztosít a pénzeszközökhöz (91% a fejlődő piacokon és 56% a fejlett piacokon). Emellett érdeklődnek jövedelembiztosítási termékek iránt is, például olyan biztosításokon, amelyek az egyetemi tanulmányi költségeket, vagy a hitelkártya tartozásokat finanszírozzák a munkahely elvesztése esetén.

Érdekes módon a pénzügyi nehézségekre adott fogyasztói válaszok is mutatják a piacok közötti különbségeket: a fejlődő piacokon a válaszadók 93%-a tervez legalább valamilyen pénzügyi megtakarítást, míg a fejlett piacokon ez az arány 61%. A fejlődő piacokon nagyjából minden negyedik fogyasztó, azaz 23% tervezi új biztosítások megkötését, és közel 42%-uk pedig tanácsadóhoz fordulna vészhelyzeti terv felállításával kapcsolatban.

Megjelennek a digitálisan tájékozott fogyasztók - Új megoldások új módszerekkel

A biztosítók természetesen mérlegelik, hogy miként használhatják ki a kereslet megugrását, és a feltörekvő piacok fogyasztóinak kiszolgálására a legköltséghatékonyabb módokat választják. A felmérés szerint a feltörekvő országok fogyasztói rendkívül nyitott az online csatornákra: 80%-uk kötne egészségbiztosítást, 73%-uk pedig életbiztosítást digitálisan. Közel 60%-uk pedig inkább digitálisan lép kapcsolatba az értékesítőkkel.

Emellett készek több adatot is megosztani - a feltörekvő piacokon a válaszadók több mint fele hajlandó személyes adatokat megosztani megtakarítási céljai vagy az egyéni egészséggel kapcsolatos céljai elérése érdekében. Nyitottak az új értékesítési formák iránt is - 47%-uk nyugodtan vásárolna beágyazott biztosítást egészségügyi cégtől vagy kórházlánctól.

A társadalmi kötelezettségvállalások is számítanak a fogyasztóknál

A világjárvány az elmúlt év más eseményeivel együtt méginkább felkeltette a fogyasztók érdeklődését a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) iránt, és növelte az elvárásokat azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok hogyan járulnak hozzá a társadalomhoz. Világszerte a fogyasztók 59%-a legalább valamennyire ismeri biztosítója CSR-álláspontját, a 45 év alatti fogyasztók pedig jobban tisztában vannak a társadalmi kötelezettségvállalásokkal. A hírnév a legkritikusabb tényező: a válaszadók negyede mondta, hogy a CSR hírneve miatt választott inkább egy biztosítási márkát egy másik helyett.

A fejlődő piacokon a fogyasztók aktívabban vesznek részt a CSR kérdésében, mint a fejlett gazdaságokban élő társaik: 73%-uk állítja, hogy tisztában van azon vállalatok társadalmi felelősségvállalási álláspontjával, amelyekkel üzletet köt, szemben a fejlett piacokon élő 48%-kal.