A tõkepiaci unió célja az Unión belüli, határokon átnyúló befektetéseket és a vállalkozások finanszírozáshoz jutását akadályozó korlátok felszámolása. A jelenlegi környezet nem túl kedvezõ a vállalkozások számára, amelyek továbbra is erõteljesen függnek a bankoktól és viszonylag kisebb mértékben támaszkodnak a tõkepiacokra.

A világ más részein ennek éppen az ellenkezõje figyelhetõ meg. A teljes egészében mûködõ egységes tõkepiac kínálta lehetõségeket jól példázza az Egyesült Államok kockázatitõke-piaca: hasonló mértékû integráltság esetén 2008 és 2013 között akár 90 milliárd euróval több forrás állt volna a vállalkozások rendelkezésére az EU-ban.

A tõkepiaci unió segítségével a Bizottság meg akarja szüntetni a finanszírozást igénylõk és a befektetõk közötti akadályokat, és a lehetõ leghatékonyabbá kívánja tenni a rendelkezésre álló források megfelelõ helyre való eljuttatásának rendszerét, a befektetési láncot.

A Bizottság szerdán zöld könyv formájában három hónapos konzultációt indított, amelynek eredményére építve cselekvési tervet kíván kidolgozni a nem banki források felszabadítására, hogy az induló vállalkozások felvirágozhassanak, a nagyobb vállalkozások pedig tovább terjeszkedhessenek. A tõkepiaci unió hosszú távú projekt, amelyhez sok éven keresztül tartós erõfeszítésekre lesz szükség, bár egyes területeken akár már az elkövetkezõ hónapokban érzékelhetõ lesz az elért haladás.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelõs alelnöke a következõképpen nyilatkozott: „A tõkepiaci unió az elsõ strukturális kezdeményezés, amelyet a Bizottság az európai beruházási terv keretében elõterjeszt. Hozzájárul majd annak biztosításához, hogy az európai beruházási terv ne csupán egy egyszeri fellángolás legyen, hanem tartós pozitív hatást gyakoroljon a gazdasági környezetre Európában.”

„A követendõ irány egyértelmû: lentrõl felfelé építkezve kell megteremtenünk az egységes tõkepiacot, miközben azonosítjuk és egyesével felszámoljuk az akadályokat. A tõkepiaci unió célja, hogy felszabadítsuk a bõségesen rendelkezésre álló, de pillanatnyilag hozzáférhetetlen forrásokat, és azokat az európai vállalkozások, mindenekelõtt a kkv-k szolgálatába állítsuk” – fûzte hozzá Jonathan Hill, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tõkepiaci unióért felelõs biztos. „A tõke szabad áramlása volt az egyik alapvetõ elv, amelyre az EU felépült. Több mint ötven évvel a Római Szerzõdés aláírását követõen legfõbb ideje, hogy megragadjuk az alkalmat és valóra váltsuk ezt a víziót.”

Valamennyi érdekelt részt vehet a konzultációban

A tõkepiaci unióról szóló zöld könyv célja, hogy megadja a kezdõ lökést egy egész Európára kiterjedõ vitához arról, milyen intézkedésekre lehet szükség a tõkepiacok valóban egységes piacának létrehozásához. Ugyancsak tegnap vette kezdetét két kiegészítõ konzultáció, ezek témája a magas színvonalú értékpapírosítás, illetve a tájékoztatóról szóló irányelv.

A Bizottság az Európai Parlament, a Tanács és más uniós intézmények visszajelzései mellett várja a nemzeti parlamentek, a vállalkozások, a pénzügyi szektor és valamennyi érdekelt fél észrevételeit. Az észrevételek megtételére 2015. május 13-ig van lehetõség a konzultáció weboldalán.

A konzultációt követõen a Bizottság a nyár folyamán cselekvési tervet fogad el, amely a tõkepiaci unió 2019-ig történõ megvalósításához szükséges építõelemek ütemezését tartalmazza.

A konzultáció eredményeire alapozva a Bizottság meghatározza azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek segítségével Európa-szerte javítani lehet valamennyi vállalkozás és infrastruktúra-projekt finanszírozáshoz jutását; elõsegíti, hogy a kkv-k ugyanolyan könnyen jussanak forrásokhoz, mint a nagy vállalkozások; a határokon átnyúló befektetések elõtt álló akadályok felszámolása révén egységes tõkepiac jön létre; illetve amely sokszínûbbé teszi a gazdaság finanszírozását és csökkenteni a tõke elõteremtésének költségét.

Kulcsfontosságú elvek

A zöld könyv tõkepiaci unióra vonatkozó elvei szerint maximalizálni kell a tõkepiacok által a gazdaságnak, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez nyújtott elõnyöket; továbbá egységes tõkepiacot kell létrehozni mind a 28 tagállam számára az EU-n belüli határokon átnyúló befektetések elõtt álló akadályok felszámolása, és a globális tõkepiacokkal fennálló kapcsolatok megerõsítésének ösztönzése révén. További fontos alapelv, hogy az uniót a pénzügyi stabilitás szilárd alapjaira kell felépíteni, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, hatékonyan és következetesen végrehajtott egységes szabálykönyvvel.

Ezen túlmenõen az uniónak megfelelõ szintû befektetõvédelmet kell biztosítania; és hozzá kell járulnia, hogy a világ minden tájáról vonzzuk a befektetéseket, és javítania kell az EU versenyképességét.

Rövid távú intézkedések

A Bizottság 2014. novemberi, az európai beruházási tervrõl szóló közleménye már megnevezett néhány, rövid távon meghozható intézkedést. Ezek között szerepel az európai hosszú távú befektetési alapról (EHTBA) szóló rendelet végrehajtása, a magas színvonalú értékpapírosítás, a kkv-knak nyújtandó, egységesített hitelinformáció, a zártkörû kibocsátás és a tájékoztatóról szóló irányelv felülvizsgálata. Ezeken a területeken széles körben elismert az elõrelépés szükségessége, így itt jó esély van rá, hogy az elõnyök hamar jelentkeznek majd.

Közép- és hosszú távú intézkedések

A zöld könyv a piacok hatékony mûködését hátráltató egyéb akadályok közép-, illetve hosszú távú felszámolására vonatkozóan is várja az érintettek és érdekeltek véleményét,

Megvitatandó kérdés, hogy miként csökkenthetõ a beruházási alapok létrehozásának és forgalmazásának költsége szerte az EU-ban; hogyan fejleszthetõ tovább a kockázati tõke és a magántõke. Az érintettek válaszaira vár az is, hogy a társasági jog, valamint a fizetésképtelenséggel és az értékpapírosítással kapcsolatos jogszabályok és az adózás terén hozott, célzott intézkedések érdemben hozzá tudnak-e járulni a tõkepiaci unióhoz; de a fedezett kötvények kezelése is kérdés.

A biztosítókat is érinti

A tõkepiaci unió létrejötte a biztosítási piacot sem hagyná érintetlenül. Az európai biztosítókat és viszontbiztosítókat tömörítõ szövetség, az Insurance Europe tegnapi közleményében örömét fejezte ki a konzultáció lehetõségével kapcsolatban, mivel az egyeztetés számos olyan területet érinti, ami a biztosítóknak is fontos.

A kezdeményezés célja ugyanis, hogy a háztartások (lakossági befektetõk) és az intézményi befektetõk (például biztosítók, nyugdíjpénztárak, vagy befektetési alapok) számára további lehetõségeket kínáljon pénzük elhelyezésére, alacsonyabb költségek és hatékony befektetõ-védelem mellett.

A zöld könyv tehát a befektetési eszközök körét próbálja kiszélesíteni, hogy az intézményi befektetõk számára az olyan befektetéseket is vonzóvá tegye, mint amilyenek a startup-ok, vagy a kis- és középvállalkozások. Ehhez olyan intézkedéseket tervez véghezvinni, amelyek csökkentik a határokon átnyúló befektetési alapok felállításának és értékesítésének költségeit, növelik az infrastukturális beruházásokat, fejleszti a magánnyugdíj piacot és elõsegíti a kockázati tõke befektetéseket.

A biztosítók közül sokan abban is bíznak, hogy a konzultáció eredményeként enyhülhetnek a Szolvencia II által, a biztosítók infrastrukturális befektetéseihez elõírt tõkekövetelmények. Mindez az Insurance Europe szerint azért is fontos, mert a biztosítók és nyugdíjalapok birtokában lévõ mintegy 12 ezer milliárd eurónyi vagyontömeg máskülönben nem tud vállalati hitelezésbe, illetve hosszú lejáratú eszközökbe áramlani, amelyre Európának, a megcsappant banki hitelezés miatt igencsak szüksége van.