Az eurózónáról napi szintû elemzéseket kínáló Eurointelligence szerzõje meglepõnek nevezte a szektor látszólagos stabilitását, ami elsõsorban annak köszönhetõ, hogy Németország, Hollandia és kisebb mértékben Ausztria hosszú évek óta tartósan magas megtakarítási többlettel rendelkeznek, amit külföldön fektettek be.

Münchau szerint az igazi kockázat a német életbiztosítási szektorban rejlik, amire a Moody’s már 2013 végén figyelmeztetett, az alacsony kamatok miatt. Ekkor azonban a 10 éves német államkötvények hozamai még 2 százalék körüliek voltak, ma már azonban fél százalék körüliek, sõt, az öt éves papírok esetében negatívak. A közgazdász szerint ráadásul az EKB kötvényvásárlási programja miatt a kamatok további csökkenésére lehet számítani, egészen addig, amíg a mennyiségi lazítás tart, vagyis a tervek szerint 2016. szeptemberéig.

Az alacsony kamatok életbiztosítókra gyakorolt hatását Münchau azok üzleti modelljével, a garantált hozamú járadékokkal magyarázza. Az életbiztosítók az ügyfelektõl kapott pénzeket jellemzõen állam- és vállalati kötvényekbe fektetik. Ahhoz, hogy ez a modell mûködjön, a portfoliójuk átlagos hozamának magasabbnak kell lennie az ígért garantált hozamoknál.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a német biztosítóknak egyre szigorúbb hazai és európai szabályoknak kell megfelelniük. 2011-óta a német biztosítóknak tartalékot kell képezniük a csökkenõ kötvényhozamok miatt, az új európai tõkeszabályozás, a Szolvencia 2 pedig 2016-tól szigorít a tartalékolási követelményeken.

A nehézségekre felkészülendõ, a német biztosítók az államkötvények mellett egyéb befektetési eszközök felé kezdtek fordulni, mint az infrastruktúra, illetve magántõke befektetések, ami egyúttal a kockázatok emelkedését is jelenti. Mindezen diverzifikáció azonban egyelõre kis méreteket ölt.

A német jegybank, a Bundesbank elemzéseket is készített a helyzet kapcsán, amely során három forgatókönyvvel számoltak. A legrosszabb szcenárió szerint a biztosítók befektetési portfolióin elérhetõ átlagos hozamok 1 és 2 százalék körül alakulnak majd, ami a ma megvásárolható német államkötvény hozamoknál magasabb.
A biztosítók mai átlagos hozamai ennél magasabbak, hiszen a portfolióik több évvel ezelõtt megvásárolt kötvények is tartalmaznak. Az idõ elõrehaladtával azonban az alacsonyabb hozamú kötvények súlya emelkedik, így számukra a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy hosszú ideig ilyen alacsonyak maradnak a kamatok.

A szimulációk megdöbbentõ eredményre jutottak: a közepesen súlyos forgatókönyv szerint a 85 vizsgált német biztosítótársaság közül 12 fizetésképtelenné válhat 2023-ra. A keményebb verzió szerint 32 társaság is inszolvenssé válhat, ami a teljes életbiztosítás piac 43%-a! És ebbe nem vették bele a nyugdíjbiztosítókat, akiket szintén bajba sodorhat az alacsony kamat.

Ha valami Európában sürgõs reformra szorul, az a német és osztrák pénzügyi szektor – állítja Münchai, aki szerint amennyiben Németország továbbra is ragaszkodik a deflációs kiigazítási politikához az euróövezetben, és nem hajt végre reformokat a pénzügyi szektorában, akkor újabb komoly válságra kell felkészülni.