Bár sokan nyugtatják magukat ezzel az érvvel, az utolsó öt év számítása csupán történelmi emlék. 1997. elõtt valóban az utolsó – ha nem is öt, de – négy év határozta meg a nyugdíjakat, az akkor kezdõdõ átállás eredményeként ugyanakkor ma már a nyugdíj megállapításakor ennél sokkal hosszabb idõszak számít. Az 1988. január 1-jétõl a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset az alap, amibõl összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet. Ebbõl állapítják meg a nyugdíjat a megszerzett szolgálati idõtõl függõen. Az utolsó éveknek ma már nincs semmilyen kiemelt szerepe a számításnál.
Szolgálati évek veszhetnek el
Sokszor okoz problémát a szolgálati idõ elszámolása. Nem mindegy ugyanis, mennyi szolgálati idõt tud igazolni a nyugdíjba készülõ. Az adatokat elvileg nyilvántartják az erre illetékes hivatalok, de ezek nem mindig egyeznek meg az emberek saját emlékeivel, sõt, esetenként a valósággal sem.
Az elveszett idõszakból adódó különbség jelentõsen csökkentheti a havi nyugdíjat: 25 év szolgálati idõvel például az átlagkereset csupán 63 százaléka lesz a nyugdíj, ami aztán minden hozzáadott plusz szolgálati évvel emelkedik, végül 50 évnél éri el a maximális 100 százalékot. Így például 160 ezer forintos számított átlagkeresetet alapul véve 25 év szolgálati idõvel 100 ezer forintos induló nyugdíjat kaphatunk, további két év igazolásával azonban már havonta 3200 forinttal lenne több a nyugdíjunk. Ez majdnem 40 ezer forint évente. Az elismert szolgálati idõrõl érdemes adategyeztetést kérni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól. Aki rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, ezt egy egyszerû beadvánnyal kezdeményezheti.
Az öngondoskodás a megoldás
Annak, aki hosszabb idõt töltött már el alacsony bejelentett fizetéssel, vagy akár esélye sincs arra, hogy a közeljövõben olyan bejelentett havi jövedelme legyen, amely érdemi nyugdíjra jogosítja, különösen fontos az öngondoskodás. Nem véletlen, hogy a nyugdíjbiztosításokra adott adókedvezmény bevezetése óta egyre nõ az áprilistól NN néven tovább mûködõ ING Biztosító tavaly év elején indított nyugdíjbiztosításának népszerûsége az ügyfelek között.
A várt és a valós nyugdíj különbségének áthidalására, a korábban megszokott életszínvonal fenntartására ad lehetõséget a nyugdíjbiztosítás, amely akár évi 130 ezer forintnyi adókedvezményre is feljogosít – hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketing igazgatója.
Az öngondoskodás megkezdéséhez sosincs késõ. Persze annál jobb a helyzet, minél hamarabb kezdi meg valaki az elõtakarékoskodást, de a biztosítás a nyugdíjhoz közelebb állóknak is megoldást jelenthet. Csak ebben az esetben nagyobb összegû havi megtakarításra van szükség. Az ING Biztosító nyugdíjkalkulátorával bárki kiszámíthatja, mekkora havi megtakarítással milyen összegre számíthat nyugdíjba menetelkor. Így például ha valaki 30 éves korában havi hétezer forinttal kezd nyugdíjbiztosítást, 10 millió forintra számíthat, 45 évesen kezdve pedig havi 25 ezer forint megtakarításra van szükség a 10 millió forintos összeg eléréséhez.