Évi tízmilliókat is spórolhat egy cég rehabilitációs átvilágítással
2015.03.30
A munkavállalók demográfiai összetételétõl függõen egy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról szokott kiderülni, hogy tartós betegséggel élõ személyként õ maga SZJA-kedvezményre, míg az õt alkalmazó társaság esetleg a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult – derül ki a Trenkwalder szakértõi által elvégzett vizsgálatokból. Nem kevés összegrõl van szó, egy megváltozott munkaképességû dolgozóval ugyanis a munkáltató évente 964 500 forintot spórolhat meg. A kedvezmény olyan, növekvõ számban jelentkezõ betegségek után is járhat, mint a szövõdményekkel járó cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.

Minden társaság, amely 25 fõnél nagyobb létszámmal mûködik, ám az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a hiányzó létszám után fejenként évi 964 500 forintot köteles rehabilitációs hozzájárulás címén az állam számára fizetni. Ez az összeg, illetve annak jelentõs része a tapasztalatok szerint megspórolható egy, a meglévõ munkavállalók között végzett rehabilitációs audit elvégzésével.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy ilyen audit során az állomány összetételétõl függõen a munkatársak akár több mint 5 százalékáról is kiderülhet olyan tartós egészségügyi probléma, amely õt és cégét is kedvezményekre jogosíthatja – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetõje. – Ez a mérték már a befizetett teljes rehabilitációs hozzájárulás teljes összegének megtakarítására elegendõ. Elõfordulhat, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetõségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentõs kedvezményeket biztosíthat számukra.”

A munkavállaló ilyen esetben az érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelõ összeget vonhat le az összevont szja-adóalap adójából. Fontos tudni, hogy a kedvezmény visszamenõlegesen is jár a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, 5 évre visszamenõleg.

A leggyakoribb egészségügyi problémák

A rehabilitációs átvilágítások során a leggyakrabban mozgásszervi, illetve keringési betegségek meglétére derül fény, de egyre gyakoribb az olyan problémák beazonosítása is, mint a cukorbetegség, különféle immunbetegségek, vagy éppen a Crohn-betegség. Ezekrõl gyakran az érintettek sem tudják, milyen anyagi támogatásra jogosítanak.



„A rehabilitációs auditokban rejlõ országos potenciált jól mutatja, hogy miközben 2013-ban a munkáltatók csupán 67 ezer fõ után igényelték vissza a rehabilitációs hozzájárulást, a megváltozott munkaképességûek száma jelenleg 700-750 ezer fõre tehetõ. Eközben egy néhány évvel ezelõtti dolgozói egészségfelmérés szerint másfél millió aktív korú lakos jelezte, hogy tartós, legalább hat hónapja fennálló betegséggel rendelkezik” – mutat rá a Trenkwalder rehabilitációs szakértõje.