Milyen változásokat hozott a Covid a biztosítók működésében, visszatérnek-e a jelenléti munkára, teljesen digitálissá válik-e az értékesítés, milyen irányba fejlődik a magán egészségbiztosítási piac – ezekre kerestek válaszokat a kerekasztalbeszélgetésben résztvevő biztosítói vezérigazgatók és az MNB igazgatója a MABISZ 11. szakmai konferenciáján.
A Covid járvány a biztosítók mindennapi működését is jelentősen átírta, cégek mindegyikénél átálltak a távmunkára, mint ahogy az MNB is egy nap alatt állt át a home officra. Ehhez a folyamatok digitalizációjára volt szükség, amely fejlesztések a járvány nélkül is megvalósultak volna, így azonban sokkal gyorsabban. Az Unionnál azt tapasztalták, hogy a hatékonyság, a dolgozói elkötelezettség és a költségmegtakarítás is jelentősen növekedett a kezdeti nehézségek után. Almássy Gabriella szerint a legnagyobb kihívást most az jelenti, hogy megfelelő megoldást találjanak a hibrid munkavégzésre, ami mindenki számára kényelmes és elfogadható.
Az NN biztosítónál úgy látják, hogy a jövőben munkakörönként eltérő szabályok alkalmazására lesz szükség, hiszen egyeseknél több személyes interakcióra van szükség, másutt akár a negyedévenkénti találkozás is elegendő lehet. Szervezeti egységenként kell tehát meghatározni az ideális munkaszervezési formát – véli Holló Bence.
A visibility, a dolgozók és a teljesítményük láthatósága az előléptetésnél fontos lehet, de itt is lehet alkalmazni új módszereket a teljesítmény értékelésre. Az ügyfél szempontjából hozott demokratikus változást a Covid, mert online térben mindenki kicsit egyenlőbb. A munkatársaknál az a változás, hogy mindenkinek önállóan kellett tudnia dönteni, hiszen nem volt előre megírt forgatókönyv. A tulajdonosok szerencsére növekedést látnak, lehetőséget a penetráció növelésében – foglalata össze a tapasztalatokat a Metlife vezére, Zolnay Judit.
A biztosítók tudnak gyorsak lenni, ezt mutatta meg a járvány, amikor hónapok alatt következett be radikális átalakulás. Nem tudni, hogy ez mennyire maradandó, egyelőre útkeresésben vagyunk – mondta Csata Dénes. A Signal Iduna biztosítónál is a hibrid megoldást választották, ahol a vezetők hetente háromszor, a dolgozók hetente kétszer bejönnek.
Néhány éve még elképzelhetetlen volt a nem személyes értékesítés az életbiztosításokban, ma pedig az látszik, hogy a hibrid megoldások vannak feljövőben – véli Nagy Koppány. Az MNB egy nap alatt állt át a home officera, a folyamatok több mint 99%-a digitalizálhatónak bizonyult. Osztályonként fél órás napi nyitómeeting van, a menedzsmentnek eredményorientált működésre kellett átállni. Több olyan vizsgálat is zajlott, ahol nem voltak ott személyesen.
Ami a most látható biztosítási trendek fenntarthatóságát illeti, a résztvevők szerint az élet oldalon egy komolyabb növekedést predesztinál minden, nem csak a Covid, de a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, az egészségügy állapota, az alulbiztosítottság is. A nem-élet továbbra is növekedésben lesz, hiszen a több és értékesebb lakás- és autóállomány hajtja felfelé a piacot. Ezzel együtt nem termékekben, hanem az ügyfelek fejével, megoldásokban kellene gondolkodni, asszisztencia jellegű szolgáltatásokat kell nyújtani, hiszen ez növelhetné a bizalmat, az ügyfélelégedettséget is. Abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a biztosítások felfutásához iskolai oktatásra is szükség lenne, hiszen az ügyfelek döntő többségének nincsenek világos pénzügyi fogalmai.
Rengeteg a magán költés az egészségügyben
Hazánkban az egészségügyi költések egyharmadát a lakosság adja, a magánegészségügyi látogatások száma évente több mint 4 millió. Ebbe azonban sem a pénztárak sem a biztosítók nem tudnak hatékonyan bekapcsolódni. Nagyobb szinergiára lenne szükség a magánegészségügyi szolgáltatók, biztosítók és pénztárak között – véli az MNB igazgatója.
A lakosság által elköltött pénzből már értelmezhető egészségbiztosításokat lehetne kötni, egy betegútmenedzsment nyújtásával pedig hatékonyabbá válhatna a lakossági költés is. Budapesten ehhez megvannak a megfelelő kapacitások, de vidéken ez nincs így. A biztosítók szerint a magánegészségügyi piacot a vállalatokon keresztül lehetne felgyorsítani, őket kellene motiválni. Ugyanakkor az itthoni magánegészségügyi piac irányvonala még mindig nem világos, még ha sok pénz jelent is meg itt az elmúlt években. Szabályozói oldalról kellene rendezni a helyzetet először.