A fogorvosi ellátásnál, szűrővizsgálatoknál és szakorvosi ellátásoknál veszik a legtöbben igénybe a magánegészségügyi rendszert. A 35 év alattiak jelentős része pedig csak a magánegészségügyben keresi a megoldást – írja a Portfolio.hu a Prémium Önkéntes Pénztárak felmérése alapján.

A pandémia felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, egyébként évek óta fokozódó keresletet - derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásából. A kutatás eredményei szerint az egészségpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül a legtöbben úgy gondolják, évi kevesebb mint 20 ezer forintot vagy 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeget költenek a maguk és a velük együtt élők egészségére, beleértve a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és a magánegészégügyre fordított forintokat is. A hivatalos KSH-adatok azonban merően mást mutatnak, 2019-ben egy átlagos magyar háztartás több mint 200 ezer forintot költött az egészségére.

Dr. Váradi Péter, a Prémium Önkéntes Pénztárak igazgatótanácsának elnöke szerint még a tudatos egészségpénztári tagok is jellemzően alábecsülik a saját egészségügyi kiadásaikat. A pénztár saját tagjai között végzett felmérése szerint, azok, akik szintén azt jelölték, hogy évente kevesebb mint 20 ezret vagy 20 és 50 ezer forint közötti összeget költenek egy háztartásban, ennél a valóságban sokkal többet, évi 120 és 140 ezer forint közötti összeget adnak ki csak az egészségpénztári számlájukat használva.

A tagok egyébként 2021 első félévében az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 96 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért vagy termékekért. A legmagasabb kifizetés pedig 4,3 millió forint volt egy fogászati kezelésért.

„Az idei első félévben a magyarországi egészségpénztárak - a hivatalos MNB-adatok szerint - 9,3 milliárd forintértékben finanszíroztak olyan szolgáltatásokat (jellemzően magán szakorvosi és fogászati ellátásokat) a tagoknak, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokat helyettesítette, kiegészítette. Ez rekordot jelent, 2016 és 2020 között az első félévben még csak 5,7-7,7 milliárd forint között volt ez az összeg” – mondta Váradi Péter.

A felmérés szerint a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők az elmúlt egy évben: mindössze 43 százalék hagyatkozott az állami ellátásra. 48 százalék inkább magánúton intézte a fogászati kérdéseket, és 9 százalék állami és magánorvosnál is járt. A magánellátás igénybevételének aránya a szűrővizsgálatoknál a második legmagasabb (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék fordul magánorvoshoz. A több napos kórházi ellátásokat 20 százalék már magánúton intézte, míg az egynapos kórházi ellátást igényló beavatkozások esetében még többen, 25 százalék fordult a magán ellátórendszerhez.

Még beszédesebbek a kutatás részeredményei: az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül magánellátást egyébként leginkább a fiatal korosztály tagjai veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül.