A jég okozta kár a leglátogatottabb erdõterületeket – például a Gerecsét, a Vértest, a Pilist, a Börzsönyt, a Mátrát, a Bükköt, a Zemplént – érintette. A szélsõséges idõjárás 30-40 év munkáját tette tönkre, így a károkat is csak többéves munkával, jelentõs civil összefogással lehet helyrehozni. Jó példa erre a jelenleg is mûködõ „S.O.S. Bajban az erdõ!” adományvonal. A károk felszámolása folyamatos, és ezzel együtt, ahol ez szükséges, a szakemberek elkezdték az új erdõk ültetését is.

Szakmai vélemények szerint a károk kialakulásában szerepet játszhat az erdõállományok genetikai különbözõsége is. Világszerte egyre elfogadottabb az a nézet, hogy a jövõbeli károk mértékének csökkentése érdekében ún. származási kísérletekkel kell kiválasztani a helyi környezeti szélsõségeknek jobban ellenálló faegyedeket tartalmazó populációkat, az ún. erdészeti származásokat. A szélsõséges idõjárásból fakadó katasztrófák megelõzésében tehát egyre nagyobb szerep hárulhat a megbízható származású, ellenõrzötten magas genetikai értékû szaporítóanyagokra.

A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága az Ipoly Erdõ Zrt. munkatársaival közösen egy ilyen származási kísérlet létesítését kezdeményezte a Börzsöny egyik jelentõs kárt szenvedett erdõfelújítási területén. A megfelelõ csemetéket erdészeti szaporítóanyag termelõk ajánlották fel. A Magyarország 4 különbözõ tájáról származó bükk (Fagus silvatica) facsemetéket mintegy fél hektár területen ültették el az Ipoly Erdõ Zrt. Diósjenõ Erdészeténél a NÉBIH szakemberei.