Az ETTSZ az elmúlt évekhez hasonlóan összeállította és közzétette az elmúlt évre vonatkozó jelentését az emberi mérgezési esetekrõl. A statisztika minden olyan mérgezést tartalmaz, amely következtében egészségügyi ellátásra van szükség. A mérgezéses eseteket nemek és korcsoportok szerint dolgozzák fel. Emellett olyan értékelési szempontok finomítják a statisztikát, mint a mérgezett lakhelye szerinti megye, a mérgezést elõidézõ anyag kategóriája (gyógyszer, ipari és háztartási szer, növényvédõ szer, kábítószer, egyéb anyag), a mérgezés módja (véletlen, öngyilkos, szándékos, egyéb) és kimenetele (halálos, nem halálos).
Az elmúlt évben 24.141 mérgezéses esetet jelentettek az ellátásában részt vevõ orvosok, egészségügyi intézmények. Ez 5700-zal több, mint 2013-ban. A halálos esetek aránya tavaly 0,34% volt, ami viszont alacsonyabb érték a korábbi 0,5 százalékhoz képest. Az esetek nagyobb része tavaly is gyógyszermérgezés volt (62%). Ezt követik az egyéb anyagokkal (23%), ezen belül is fõleg alkohollal (az egyéb anyagok kategóriáján belül ez 84%-ot képvisel) és az ipari és háztartási anyagokkal (9%) történt mérgezések.
Az adatsorok részletes lebontásából látható, hogy például az ipari és háztartási anyagokkal történõ mérgezések igen nagy hányada hypo-val, illetve az otthon elõforduló egyéb tisztítószerekkel (mosószerekkel, mosókapszulákkal, hideg zsíroldókkal), szerves oldószerekkel vagy etilén-glikollal történik. Az esetek egy jelentõs része ugyan öngyilkossági szándékra vezethetõ vissza, de ennél jóval nagyobb arányt képviselnek a véletlen balesetek. Az ilyen jellegû mérgezéseknek gyakran gyermek az elszenvedõje: az ipari és háztartási tisztítószerekkel történt összes mérgezés 40 százalékában 14 év alattiak az érintettek. Emiatt az Országos Közegészségügyi Központ most külön is felhívja a figyelmet a tavaszi nagytakarítással járó vegyszerhasználat veszélyeire.
A tavaszi nagytakarítások során elkerülhetetlen a háztartási vegyszerek helyes kiválasztása. A nagy hatékonyságú tisztító és fertõtlenítõ szerek (például hypo, vízkõoldó, penészirtó, hideg zsíroldó) veszélyesek az emberi szervezetre, többnyire maró vagy irritatív hatásúak. Mielõtt bármilyen tisztítószert használnánk, olvassuk el figyelmesen a címkén található figyelmeztetõ és óvintézkedésre vonatkozó mondatokat, és a gyártó által a biztonságos használatra tett javaslatokat.
Végezzük a szaniterek fertõtlenítését és vízkõmentesítést idõben elkülönítve!
Erõsen mérgezõ klórgáz keletkezhet otthonunkban, ha klórtartalmú tisztítószereket (pl. hypo, penészirtó) és savas tisztítószereket (pl. vízkõoldó, háztartási ecet) összeöntünk, vagy egyidejûleg használjuk a tisztítandó felületen. Ilyenkor pezsgés és szúrós szag jelzi a klórgáz keletkezését.
A klórgáz a szem vagy a felsõ légutak szöveteivel érintkezve, a szövet víztartalmával sósavat képez, ami erõsen irritáló hatású, nagy töménységben maró sérülést okoz az érintett területen. Már kis mennyiségû gáz belélegzése is égõ érzést okoz az orrban és a torokban, köhögésre ingerel, és a terület elhagyására késztet. Nagyobb mennyiség belélegzése fullasztó, gyakran rohamokban jelentkezõ köhögést, nehézlégzést, mellkasi fájdalmat vált ki, ezen tüntetek jelentkezése esetén kórházi ellátásra, megfigyelésre is szükség lehet. A gáz a szemmel érintkezve égõ, szúró fájdalmat, könnyezést vált ki, nedves bõrrel érintkezve irritáló hatású, hólyagosodást okozhat.
Takarítás közben gondoljunk gyermekeink biztonságára is!
Évente körülbelül 1200 négy év alatti gyermek szorul kórházi ellátásra valamilyen vegyi anyaggal történõ mérgezés miatt. Ezek többsége valamilyen szülõi gondatlanság miatt következik be, tehát megelõzhetõ lenne. A mérgezést okozó vegyi anyagok otthonunk szinte minden helyiségében elõfordulnak: ilyenek a háztartási szerek, a gyógyszerek, a növényvédõ szerek összetevõi. A nagytakarítás során ügyeljünk arra, hogy a használt vegyszerekkel kisgyermek ne érintkezhessen, tartsuk azokat számára elérhetetlen helyen. A lejárt szavatosságú gyógyszereket, vitaminokat vigyük vissza a gyógyszertárba, a lejárt szavatosságú és nem használatos háztartási vegyszereket, kozmetikumokat, a higanyos lázmérõt pedig a területileg illetékes veszélyes hulladékgyûjtõbe.
A kémiai biztonságról szóló törvény értelmében a Magyarországon elõforduló bármilyen eredetû, vegyi anyag okozta humán mérgezési eseteket az egészségügyi ellátó helynek minden esetben be kell jelentenie az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnak. Ezen bejelentések alapján az ETTSZ 2003 óta összesítõ jelentést készít, amit az egészségügyért felelõs minisztériumnak, az Országos Tisztifõorvosi Hivatalnak és a Központi Statisztikai Hivatalnak küld meg.