Az Eurobarometer felmérése szerint az internethasználók nagyon aggódnak a számítógépes bûncselekmények miatt. Számszerûen, az európaiak 85%-a, valamint a magyar internetezõk 70%-a egyetért azzal, hogy a kiberbûnözés áldozatává válás esélye egyre inkább nõ. A probléma súlyosságát az is mutatja, hogy a megkérdezettek többsége vált már valamilyen internetes bûncselekmény áldozatává.A felmérés szerint az európaiak közel kétharmada, a magyarok fele használja mindennap az internetet. Sokkal többen vannak ugyanakkor hazánkban azok, akik sosem interneteznek, 28% áll szemben az európai 18 százalékkal.
E-mailezésre az internetezõk 80% fölötti arányban használják a világhálót EU-s átlagban és Magyarországon egyaránt. Hírek olvasására és közösségi oldalak látogatására a magyarok kicsit lelkesebben használják a netet az európai átlagnál, de szembetûnõen kevésbé veszünk igénybe netbankot (29% az EU átlagával, 54%-kal szemben), és kevesebbet is vásárolunk a neten (32% az uniós 57%-kal szemben). Az online tévézõk aránya itthon nagyon alacsony, 8%, míg uniós átlagban 22%.
A netbankolással, online vásárlással összefüggõ ellenérzések okai közt a magyarok érdekes módon a legnagyobb arányban azt hozták fel, hogy jobban szeretik személyesen intézni ezeket az ügyeket, a konkrét aggodalmak – személyes adatokkal való visszaélés, internet biztonsága, nem kapja meg az interneten vásárolt árut/szolgáltatást - csak ez után következtek a sorban.
A különbözõ típusú számítógépes bûncselekmények közül a magyar felhasználók leginkább a vírusok és egyéb kártevõ szoftverek (61%), a személyazonosság-lopás (56%), illetve a bankkártya- vagy online bankolási csalás miatt (53%) aggódnak.
Az Eurobarometer kutatásából némi ellentmondásra is fény derül, miszerint az EU polgárainak mindössze 47%-a (Dániában, Hollandiában és Svédországban közel 70%, Magyarországon 38%) érzi magát jól informáltnak az internethasználat veszélyeivel kapcsolatban, ennek ellenére 74% gondolja úgy, hogy hatékonyan tud védekezni a számítógépes bûnözéssel szemben (Magyarország: 63%).
A válaszadók 80%-a tart valamiféle visszaéléstõl az internethasználat kapcsán: a magyarokat legjobban a kártevõk aggasztják, a személyazonosság-lopás és a kártyás csalás csak ez után következik. Az Eurobarometer azt is megkérdezte, mit tesznek ezek ellen. Az európaiak és a magyarok java egyaránt vírusirtó telepítésével igyekszik kiküszöbölni a veszélyeket, ezt az idegenektõl kapott levelek érintetlenül hagyása, törlése, és a kizárólag saját számítógépen netezés követi a magyaroknál.
A magyar reakciók nagyjából követik az EU átlagot, négy pontban mutatkozik jelentõsebb eltérés: 1) ismeretlentõl érkezõ e-mail megnyitása, 2) jelszó változtatás gyakorisága, 3) biztonsági beállítások használata, továbbá 4) netes bankolás visszafogása terén.
A jelszóváltoztatások gyakoriságára is rákérdezett a felmérés: a magyarok 53%-a egyáltalán nem változtatott semmilyen jelszót az elmúlt 12 hónapban. Az EU-s átlag is magas, 37%. Az elmúlt egy évben a legtöbben e-mail fiókjuk belépési jelszavát változtatták meg, ezt a közösségi oldalak és a netbank követi európában és hazánkban egyaránt.
