A 2014-es Atradius Fizetési Szokások Barométer arról számolhatott be az egy évvel korábbi kiadáshoz képest, hogy szinte minden tekintetben sokkal óvatosabbá váltak a nyugat-európai cégek egymással szemben, azonban 2015-ben már több mutató esetén is romlás következett be, áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. A kutatás 13 nyugat-európai ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc) több mint 2700 vállalkozásának válaszait dolgozta fel.

Készpénzben

A vállalkozások valószínûleg pozitív tapasztalatokra tettek szert a készpénzes fizetések arányának növelésében, hiszen míg 2013-ban a nyugat-európai vállalatközi kifizetések értékének 45%-a, 2014-ben 42,4%-a, addig 2015-ben már csak 41,3%-a bonyolódott halasztott fizetéssel. Azonban a halasztott fizetés esetén a fizetési határidõk tekintetében lazulás érezhetõ: a 2014-es átlagos 32 napos periódus 2015-ben 33 napra nõtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Ezen a területen jelentõs eltérések tapasztalhatók az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevõk esetében 70) napos fizetési határidõvel dolgoznak. Ezen belül a 90 napnál hosszabb határidõk mértéke a németek esetében 1,3%, míg a görögöknél 14%.

Ugyanakkor a hosszabb fizetési határidõk nem eredményeztek pontosabb kifizetéseket, hiszen a 2014-es átlagos 20 napos fizetési késedelem 2015-ben 21 napra nõtt. Az átlagos 1 napos fizetési határidõ hosszabbodással kombinálva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások átlagosan 2 nappal késõbb jutnak a pénzükhöz, mint tavaly.
Ezen a területen is nagyon eltérõek az országonkénti átlagok: hazai vevõk esetében az olasz és a görög cégek 32 illetve 30 napos átlagos csúszást produkálnak, míg a lista túloldalán a svéd és dán vállalkozások állnak 9 illetve 12 napos késedelmekkel. Külföldi vevõik fizetésére a legtöbbet az olaszok várnak (átlagosan 29 napot), míg a görög cégek 5 napon belül pénzükhöz jutnak. Utóbbi jelenség magyarázata leginkább abban keresendõ, hogy a görögök átlagosan kiugróan hosszú fizetési határidõket alkalmaznak. A fizetési késedelmek területén a legnagyobb hosszúságú növekedéssel az ír vállalkozások szembesülhettek hazai vevõik esetében (9 nap), illetve a britek külföldi vevõik esetében (10 nap) az elmúlt 2 évben.

„A nyugat-európai cégek ugyan a tavalyinál valamivel kisebb arányban, de hosszabb határidõvel hitelezik egymást, azonban az adatok szerint ehhez még hosszabb fizetési késedelmek járulnak. Ez a még mindig éledezõ európai gazdasági életben könnyen rendszerszintû kockázattá válhat, amelyet minden cégnek a lehetõ leghatékonyabb módon kell kezelnie” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Ugyancsak óvatosságra intheti a vállalkozásokat, hogy a vállalatközi számlák értékének 39%-át fizették késve, szemben a tavalyi 37,6%-kal, illetve a 2013-as 29,5%-kal. Azonban pozitív fejlemény, hogy kismértékben, de csökkent a behajthatatlan követelések értéke: 2013-ban az összes számlaérték 4,85%-át sohasem fizették ki, 2014-ben ez az arány már csak 1,7%, 2015-ben pedig 1,2% volt. Utóbbi probléma leginkább a görög vállalkozásokat érinti, ahol a számlaérték 3,3%-át sohasem fizetik ki, míg Ausztriában és Németországban 0,7% ez az arány.

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változnak évek óta, a megkérdezett vállalkozások jelentõs része (51,4%) szerint belföldi vevõik likviditási problémákkal küzdenek, ezért kényszerûségbõl választják a késedelmes fizetést. A hazai vevõk késedelmes fizetésének okaként a források hiányát említõk esetében Görögország 84%-os értékkel toronymagasan vezet, utána Olaszország következik 73%-kal, de figyelemre méltó a francia vállalkozók 59,2%-os értéke is; a sort a dánok zárják 14%-os értékkel. Külföldi vevõk esetében a megkérdezett vállalkozások 37%-a említette elsõ helyen ugyanezt az okot; itt megint Görögország vezet 57,1%-kal, míg az utolsó helyen ismét Dánia áll 17,9%-os értékkel.

Azonban jelentõs átrendezõdés történt azon a listán, amely azt mutatja, hogy a nyugat-európai cégek szerint mi jelenti a legnagyobb kihívást a profitabilitásukra 2015-ben. Idén a „költségek kordában tartása” került az elsõ helyre 24%-os átlagos említettséggel; azonban a svájciaknál 31, a hollandoknál, olaszoknál és a franciáknál 29%-a jelölte meg ezt az elsõ helyen. A második helyre a tavalyi gyõztes „kereslet csökkenése” került 20%-os átlagos említettséggel, azonban a svédeknél 33%-kal, a dánoknál 25%-kal ez jelenti az elsõ számú kockázatot a profitra nézve. A „félelemlista” harmadik helyén az egészséges cash-flow hiánya áll 18%-os aránnyal, ugyanakkor a britek 29%-a, az írek 28%-a, az osztrákok 24%-a illetve a görögök 21%-a tart mindennél jobban attól, hogy képtelen lesz egészséges cash-flow-t produkálni az idén.