Túl sok a biztosíthatatlan kockázat
2015.04.28
Termék innovációra lenne szükség a biztosítási iparágban, legalábbis erre lehet következtetni az Aon Risk Solutions idei felmérésébõl, amely szerint a globális vállalatokat érintõ 10 legfontosabb kockázatból hatra nem lehet biztosítást kötni.

Az Aon Risk Solutions kétévente megjelenõ Global Risk Management Felmérése összesen 53 egyéni kockázatot rangsorol a felmérésben résztvevõ mintegy 1400 cégvezetõ, pénzügyi vezetõ, vagy kockázatmenedzser válaszai alapján. Az idei eredmények alapján a márkaérték és a hírnév romlása jelenti a legfõbb aggodalmat a globális vállalatok számára. A Top10-es listára elsõ alkalommal a kiber-kockázatok is felkerültek, a kilencedik helyre, felhívva a figyelmet a számítógépes támadások növekvõ veszélyeire.

Az Aon globális ügyfelei a márkaérték sérülése miatt aggódnak leginkább, legyen szó szinte bármelyik régióról vagy iparágról. Ez összefüggésben áll a top10-es listán található kockázatokkal is, a cégek számára ugyanis egyre nagyobb kihívást jelentenek a kiberkockázatok, az üzemszüneti kockázatok, a vagyoni károk, illetve az innovációs kudarcok – állapítja meg az Aon.

A pénzügyi és gazdasági kockázatok, mint a gazdaság lassulása, a tõzsdei árak változása, vagy a technológiai kudarcok jellemzõen a felsõvezetõk körében okoznak kiemelt aggodalmat, míg a kockázatmenedzserek számára a felelõsséggel összefüggõ kockázatok, így számítógépes támadások, a vagyoni károk és a harmadik fél számára okozott károk jelentik a legnagyobb kihívást.

A felmérés eredményei segíthetnek annak megértésében, hogy miként változnak a kockázatok a globális környezet fejlõdésével párhuzamosan. Nem különösebben meglepõ az sem, hogy a kiberkockázatok idén bekerültek a top10-es listába, mint ahogy az sem, hogy a vállalati hírnév körüli aggodalmak is sokasodnak. Ez a két példa jól szemlélteti a kockázatok összefonódását is – állítja az Aon. 

Top 10 kockázatok
1. Márka / jó hírnév csorbulása
2. Gazdasági lassulás / lassú fellendülés
3. Szabályozási / jogszabályi változások
4. Fokozódó verseny
5. Kiemelkedõ tehetségek megtalálása / megtartása körüli problémák
6. Innováció / vásárlói igényeknek való megfelelés körüli problémák
7. Üzemszünet
8. Harmadik féllel szembeni felelõsség
9. Kiberkockázat (számítógépes támadás / hacking / vírusok)
10. Anyagi károk

Az Aon felmérés azt is megjegyzi, hogy bár az innováció, illetve a vásároló igényeknek való megfelelés körüli problémák idén a hatodik helyen végezetek a top kockázatok között, azonban 2018-ra akár a negyedik helyig is elõléphetnek. A tech szektorban már most is ez jelenti a legnagyobb kockázatot. Ez a kockázat is erõsen összefügg a fokozódó verseny kockázatával, amely három éven belül akár listavezetõvé is válhat.

Az anyagi károk kockázata 2007 óta elõször került fel újra a top10-es listára, a legutóbbi felméréskor, 2013-ban még csak a 17. helyet foglalta el. Ezt jelölték meg a legfõbb kockázatnak a szállodák és vendéglátóhelyek, a nem légi szállítással foglalkozó cégek, valamint az ingatlanszektor vállalatai. Az Aon szerint ez az elmúlt évek soha nem látott idõjárási eseményeivel magyarázható, és szoros összefüggésben áll az üzemszüneti kockázattal.

Az Aon véleménye szerint vannak alulbecsült kockázatok is, mint amilyen a politikai kockázat, amely az idei felmérésben csak a 15. helyre került, a világban zajló politikai zûrzavarok és felfordulások ellenére. A terrorizmus veszélye szintén a visszaesett, a 41. helyre, a járványok kockázata pedig a 44. helyre került.

A felmérésben résztvevõket arról is megkérdezték, hogy milyen változásoknak örülnének a biztosítási piacon. A válaszadók 65%-a nagyobb rugalmasságra, 64% szélesebb lefedettségre, jobb feltételekre, 50% pedig belsõ kockázatkezelési fejlesztések, biztosítók által történõ elismerésére vágyik. A válaszok nagyjából összhangban állnak a két évvel ezelõtti felmérés eredményeivel, egyértelmûen jelezve, hogy a szervezetek azt várják a biztosítóiktól, hogy nagyobb rugalmasságot és szélesebb termékpalettát nyújtsanak az új kihívások hatékony kezelése érdelében.

A felmérésben résztvevõ mintegy 1418 szervezet 46%-a európai, 33% észak-amerikai, 11% latin-amerikai, 9% ázsiai, 1% pedig közel-keleti, illetve afrikai országból származik.