Európában a Szolvencia II-rõl és a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó IFRS szabványtervezetrõl folyik a legtöbb vita mind a vezetõség, mind a munkatársak szintjén. A menetrend és az alapul szolgáló kritériumok állandó változása ugyanakkor jelentõsen megnehezítik a lehetséges kimenetelek elõrejelzését.

Az Egyesült Államokban a hitelminõsítõ intézetek továbbra is óriási befolyást gyakorolnak a vállalatokra tõkemegfelelés, illetve jövedelmeik kezelése szempontjából, miközben az USA egyes tagállamainak biztosítási felügyelõit tömörítõ National Association of Insurance Commissioners (NAIC) továbbra is azon dolgozik, hogy a Szolvencia II. egyes rendelkezéseit átültessék a nemzeti szolvencia szabályokba, amely akár az évtized legjelentõsebb szabályozási változását idézheti elõ az Egyesült Államokban.

Az amerikai számviteli elõírások szabályozója (Financial Accounting Standards Board) és a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület (IASB) jelenleg közösen dolgoznak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok (IFRS) konvergenciáján, annak ellenére, hogy jelentõs ellenállás mutatkozik az általánosan elfogadott számviteli alapelvek (GAAP) változtatásával szemben.

Az ázsiai-csendes-óceáni régióban is egyre nagyobb a hitelminõsítõ ügynökségek jelenléte, ahol egyre több cég szerez újabban hitelminõsítést. Tekeintettel arra, hogy a legtöbb cég azonban továbbra sem minõsített a feltörekvõ piacokon, még mindig a helyi szabályozók befolyása a legnagyobb az ottani biztosítási ágazatban. Itt is drámai különbségek figyelhetõk meg az egyes országok között: a fejlett piacokon – például Japánban, Új-Zélandon és Ausztráliában – a felelõsség már jobban megoszlik a minõsítõ ügynökségek és a szabályozók között.

Latin-Amerikában a helyi szabályozók nemrégiben a meglévõ szabályozási keretek erõsítésén, illetve javításán dolgoztak. Az Aon Benfield Analytics minõsítõ ügynökségének globális vezetõje, Kelly Superczynski szerint a biztosítási ágazat globalizálódásával párhuzamosan egyre nõ az igény az érintett felekben a következetesebb és átláthatóbb szabályozási és számviteli elõírások iránt.

„Az utóbbi évek eseményei, mint például a természeti katasztrófák számának emelkedése, a 2008-as pénzügyi válság, valamint az európai és amerikai államadósság válság folyamatosan kihívások elé állították a biztosítási iparágat, mind tõkeerõ, mind az alapvetõ kockázatkezelési elveik szempontjából. Várhatóan ez a tendencia folytatódni fog, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak továbbra is résen kell lenniük, hogy a váratlan eseményeket ki tudják védeni” – tette hozzá Superczynski.