Év végére meghaladhatja 400 ezret az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma
2021.11.25

Az idei második negyedév végére az MNB adatai szerint 391 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a szerződésállomány év végére meghaladja majd a 400 ezres szintet annak ellenére is, hogy az idei befizetések után járó, akár 130 ezer forintos adójóváírást ezúttal nem fogják tudni kihasználni azok a gyermeket nevelő családok, amelyek teljes mértékű egyszeri szja-visszatérítésben részesülnek.

A 130 ezer forintos maximális visszatérítés lehetőségét a szerződők többsége eddig is csak részlegesen használta ki. Tavaly év végén csaknem 380 ezer nyugdíjbiztosítási szerződésre közel 74 milliárd forint díjbefizetés jutott. Ez szerződésenként mintegy 195 ezer forintot jelent. ami átlagosan 39 ezer forintos adóvisszatérítéshez juttatta a biztosítottakat. „Fontos tudni, hogy a szerződésben vállalt, folyamatosan fizetendő díjat eseti befizetésekkel ki lehet egészíteni. Annak a szerződőnek, aki nem teljes mértékben kapja vissza az idei évre befizetett személyi jövedelemadóját, célszerű az év végéig ezzel a lépéssel tovább növelni adóvisszatérítésének összegét” – mutat rá Molnár Marcell, a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetője.

A Magyarországon 2014 óta elérhető nyugdíjbiztosítások népszerűsége töretlenül emelkedik, párhuzamosan azzal, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege számára tudatosul, mire lehet majd elegendő a nyugdíja. Jelenleg egy átlagos, alkalmazotti bérből és fizetésből élő kezdő nyugdíja 55-60 százalékát teszi ki az utolsó fizetésnek. Az átlag feletti fizetéssel rendelkezők ennél kevesebbre számíthatnak, mivel 2013-ig létezett a nyugdíjplafon, amely alapján a bruttó átlagbér háromszorosa feletti részt a nyugdíjszámításnál nem vették figyelembe. Vállalkozóknál általános gyakorlat, hogy minimálbérre jelentették be magukat, náluk a fenti helyettesítési ráta 20-30 százalék körül lehet, míg a KATÁ-s vállalkozók esetében a nyugdíj akár a korábbi valós jövedelem 10-20 százalékára is zuhanhat.

Magyarországon jelenleg háromféle nyugdíj-előtakarékossági forma ismert: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás. Ezek mindegyikében az állam 20 százalékos adóvisszatérítéssel jutalmazza az öngondoskodást.

Közülük azonban a nyugdíjbiztosítás az egyetlen módozat, amelynél például KATA-s egyéni vállalkozók is igényelhetik az adóvisszatérítést, mivel a szerződő és a biztosított személye eltérő lehet.

Jelenleg Magyarországon mintegy 70 különféle nyugdíjbiztosítási konstrukció érhető el. A megkötött szerződések 74 százaléka kapcsolódik különféle befektetési portfoliókhoz. Az egyes konstrukciók feltételei között számos jelentős eltérés is van, többek között

  • a termékek teljes költség mutatójában (TKM)
  • a szerződésekhez kapcsolódó haláleseti térítések mértékében
  • hozamon felüli bónuszfizetések mértékében.

A termékek közti eligazodásban a fenti jelentős eltérések ismerete miatt alapvető szerep juthat az optimális döntést segítő, biztosítóktól független alkuszoknak.

Így kapható meg az idei adójóváírás

Aki az idei évben is pályázik adójóváírásra nyugdíjpénztári befizetései után, annak két dologra is figyelnie kell. Egyrészt nem csupán a nyugdíjbiztosítási szerződést kell idén megkötni, hanem az idei évre vonatkozó díjnak az év végéig be is kell érkeznie a biztosítónál vezetett számlára. Másrészt a jóváírás az időben történő befizetés esetén sem jár automatikusan: a májusig kitöltendő szja-bevallásban külön be kell jelölni az idei befizetés utáni adójóváírási igényt.