Szatmáry Kristóf a gazdaság indikátorának nevezte a biztosítási szektort: válság idején a biztosítási díjon spórolnak elõször a cégek, a növekedés beindulásával viszont a kockázataikat már biztosításokkal is mérséklik. Miután a fogyasztás már 21 hónapja növekszik, ez növeli a kis- és középvállalkozások forgalmát, így azok is tudnak biztosításra fordítani a bevételeikbõl - tette hozzá a kamarai elnök.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke elmondta, tavaly a nem-életbiztosításokból 377 milliárd, ezen belül a vagyonbiztosításokból 205 milliárd, míg a felelõsségbiztosításokból 20,6 milliárd forint díjbevétele volt a magyar biztosítóknak. Úgy vélte, a felelõsségbiztosítás bevétele alulbiztosításról árulkodik.

A felelõsségbiztosítások teljes állománya tavaly 100 ezer szerzõdés volt, amely a 2011-es 60 ezerhez képest komoly növekedés. A Mabisz elnöke bemutatta a felelõsségbiztosítások díjának a GDP-hez viszonyított arányát is. Ez világátlagban 0,26 százalék, de az Egyesült Államokban ennek éppen a duplája. Magyarország a világátlag egynegyedét sem éri el.

A cégek által kötött felelõsségbiztosítások közül klasszikusnak számít a munkaadói felelõsségbiztosítás, a termékfelelõsségi vagy éppen a vezetõi felelõsségbiztosítás - vázolta Pandurics Anett. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) elõtérbe helyezte a vezetõi felelõsséget, így az erre kötött biztosítások száma és díja is növekedett. Amíg 2013-ban 615 millió, addig tavaly már 1 milliárd 819 millió forint díjbevétel származott ebbõl a biztosítóknál, de a számuk még mindig csak 3300 - tette hozzá az elnök.

A küldöldi cégek is a magyar gyakorlatot követik

A jövõt úgy vázolta Pandurics Anett, hogy a GDP növekedésével a károk nagysága is nõ, így ehhez kell igazítani a felelõsségbiztosítási limiteket is. A felelõsségbiztosítási határokat a légi- és a vasúti közlekedésben szabályozzák az EU-n belül, viszont a gazdaság egyéb szféráiban a cégek választják meg a limiteket - errõl Tóth Krisztina, a Mabisz felelõsségbiztosítási bizottságának a szakértõje beszélt a konferencián.

A külföldi tulajdonú cégek Magyarországon is kötnek felelõsségbiztosítást, de gyorsan alkalmazkodnak az itteni gyakorlathoz, és minimalizálják a limiteket. Az elõadó bemutatta azt is, hogy a légitársaságok 100 milliótól 300 milliárd forintig terjedõ limittel kötelesek felelõsségbiztosítást kötni, míg az országos vasutaknál 2 milliárd forint a limit. Ezzel szemben - a felhozott példák szerint - a termelõ vállalatok részére rendre kevesebbet fizetett a biztosító a bekövetkezett kárnál, mivel a limitek csak addig terjedtek.

Átlag négy biztosítást ismernek a magyarok

Egy ezer fõs mintán elvégzett lakossági felmérés eredményeirõl számolt be Hidvégi Áron, a Századvég Alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A Mabisz megbízásából végzett kutatás szerint a megkérdezettek - átlagosan - 4 biztosítást ismernek. Az egyetemet végzettek is csak ötfélét tudtak felidézni.

A megkérdezettek több mint 50 százaléka jelölte ismert biztosításként a lakás-, az élet-, valamint a gépjármû kötelezõ felelõsségbiztosítást. A fontosságot tekintve viszont a kötelezõ felelõsségbiztosítás, a lakásbiztosítás, illetve a betegség- és egészségbiztosítás volt a sorrend. Egy megkérdezettnek átlagosan 3-4 biztosítása van - ismertette az adatokat az igazgató.