A biztosítók jövedelmezõsége stabil, azonban a szektor harmada tartósan veszteséges
Az intézményenkénti jövedelmezõség jelentõs szóródást mutat. A biztosítási szektor adózás utáni átlagos ROE-ja 2010 óta folyamatosan emelkedik, és 2014-ben elérte a 12 százalékot. Az egyedi intézmények szintjén a ROE jelentõs szórást mutatott, és bár ennek mértéke csökkent 2014-re, a biztosítók harmada tartósan veszteséges volt az elmúlt hét évben. A negatív eredményt elérõ intézmények magas aránya elsõsorban mérethatékonysági okokra vezethetõ vissza, azonban biztosítási áganként további tényezõk azonosíthatók.
Az életbiztosítási ágban a nyereségességet jelentõsen visszafogja a szerzési költségek (jutalékok) magas szintje, amely esetében az alkalmazkodási folyamat még nem indult el. A nem-életbiztosítási divízióban a kötelezõ gépjármû felelõsség-biztosítási ágazat veszteségei csökkentik a biztosítók jövedelmezõségét, azonban ezen a területen már látszódnak pozitív jelek.
Megállt a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítási díjak csökkenése
Részben a kampány jelentõségének visszaesése, részben a kockázatok (a személyi sérüléses károk, illetve a balesetek számának) növekedése miatt 2014-ben megállt a kgfb díjak csökkenése, amely stabilizálhatja az ágazat mûködését. A biztosítóknak 2012-ben kellett a díjak legnagyobb hányadát, 86 százalékát a károkra és a kárrendezési költségekre fordítani. 2014-re ez a mutató 82 százalékra mérséklõdött. A 2015. január 1-jei (a kampány utáni) díjszint tovább emelkedett: az egy jármûre jutó átlagos állománydíj az egy évvel ezelõtti 19,5 ezer forintról 21,2 ezer forintra nõtt, amely prudenciális szempontból is kívánatos. Ezen 8,6 százalékos növekedésbõl 1,9 százalékot tesz ki a jármûportfólió kockázatosságának növekedése (az összpiaci portfólió eltolódása a kockázatosabb jármûösszetétel, illetve kor és terület szerinti megoszlás irányába).
A biztosítói szektor 2014. év végi tõkefeltöltöttsége a megelõzõ évhez képest nem változott. A szektor tõkehelyzete továbbra is stabil, ugyanakkor a feltöltöttség szintje messze elmarad a Club Med országok illetve a Visegrádi országok átlagától. A feltöltöttség szintje 2011 óta viszonylag szûk sávban ingadozik, azonban a Szolvencia II hatályba lépését követõen várhatóan megnövekedik a tõkemegfelelési mutató volatilitása. A növekvõ volatilitás egyedi esetekben a tõkemegfelelést is veszélyeztetheti, különösen azon négy biztosítónál, amelyek szolvencia II szerinti tõkefeltöltöttsége (a 2014. évi hatástanulmány eredményei alapján) 120 százalék alatt található.
A tõkemegfelelésre –a biztosítástechnikai tartalékok számítása révén –jelentõs hatással bír a kockázatmentes hozamgörbe (RFR). Az RFR kiemelt jelentõséggel bír a rendszerben, ugyanis a forrásoldal legnagyobb tételének, a biztosítástechnikai tartalékok meghatározásánál –a diszkontálás révén –kulcsszerepet játszik. Annak érdekében, hogy az európai biztosítótársaságok tartalékszámítása konzisztens módon valósuljon meg, az Európai Biztosítás-és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) határozza meg és publikálja a kockázatmentes hozamgörbéket havonta.
Kihívások várnak a pénztárakra és a befektetési alapokra
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetésre vonatkozó jogszabályi változások hatására hosszabb távon várhatóan tovább fog csökkeni a szektor mérete. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a fedezeti tartalékra jutó tagdíjbevételek az elmúlt két évben emelkedtek a kifizetésekhez képest, amely az aktív tagság hajlandóságát mutatja a magasabb tagdíjak befizetésére, és a megtakarítások pénztárban történõ tartására a kifizetési jogosultság idõpontjának elérését követõen is. A nem fizetõ tagok magas száma jelenleg jelentõs kockázatot nem hordoz magában, mivel a nem fizetõk hozamából történõ levonások, valamint a befektetési tevékenység eredményébõl adódó mûködési források meghaladják az elõírt, de be nem folyt tagdíj-bevételeket.
A csökkenõ kamatkörnyezet mellett idén is folytatódott, bár kisebb ütemben a befektetési alapokba történõ tõkebeáramlás. A három befektetési vállalkozást érintõ súlyos visszaélések nem ingatták meg a tõkepiacba vetett általános bizalmat, a befektetési szolgáltató szektor által kezelt ügyfélkövetelések volumenében nem tapasztalható kiemelkedõ ingadozás vagy csökkenés, a tovagyûrûzõ hatások elmaradtak, így a visszaélések rendszerkockázatot nem jelentenek. A befektetési vállalkozások CHF árfolyamsokk miatti jövedelmezõség csökkenése, illetve a visszaélések következtében a befektetési vállalkozások piacának tisztulása várható.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentése itt érhetõ el.