Nem spórolnak gyerekeik önálló életkezdésére a mai egyetemisták szülei
2015.06.01
A szülõk többsége nem tesz félre pénzt gyermeke önálló életkezdésének támogatására, és a továbbtanulás költségeit is fõként havi jövedelmébõl finanszírozza. Pedig a fiatalok becsélése szerint több millió forintra van szükség ahhoz, hogy belépjenek a „nagybetûs életbe” - derül ki egy friss felmérésbõl.

A család anyagi támogatására elsõsorban a diplomaszerzéshez számítanak (85%), igaz, sokan dolgozni is kénytelenek tanulmányaik mellet. Jóval kisebb arányban várnak segítséget az önálló albérlet, vagy a lakásvásárlás finanszírozásában. A következõ 3-5 évre szóló, nagyobb kiadással járó célok között legtöbben a külföldi utazást, a családalapítást és a lakásvásárlást említették. A diploma elõtt álló fiatalok 46%-a tervez külföldi letelepedést – derül ki a CIG Pannónia egyetemisták körében végzett felmérésébõl.

Komoly összegre van szükség a mai egyetemisták önálló életkezdéséhez: a válaszadók 31%-a szerint ehhez több mint 20 millió forintra lenne szükség, és csupán 11%-uk gondolja úgy, hogy 1-2 millió forint is elegendõ lenne. Nem csoda a nagy finanszírozás iránti igényük, hiszen a válaszadók 81%-a szeretne 3-5 éven belül lakást vásárolni, míg önálló albérletre 46%-uk vágyik. Kevesen számítanak arra, hogy a szülõk ebben támogatni fogják õket: az önálló albérletbe költözéshez a diákok 10%-a, a saját lakás esetén pedig mindössze 4%-a vár szülõi segítséget. A következõ 3-5 évben a leggyakoribb, nagyobb kiadással járó cél a fiatalok számára a külföldi utazás (89%), a családalapítás (82%) és házasságkötés (74%), autót 58%-uk vásárolna, külföldi letelepedést pedig 46%-uk tervez. Utóbbi célok megvalósításához azonban egyáltalán nem kalkulálnak a család támogatásával. A felsõoktatás költségeinek finanszírozásához a diákok 85%-a vesz igénybe szülõi támogatást – igaz, emellett sokuknak (65%) dolgoznia is kell, hogy fedezni tudják a költségeiket.

Csupán a válaszadók 2%-ának a szülei tesznek, vagy tettek félre pénzt kimondottan azzal a szándékkal, hogy gyermekük életkezdését támogassák. A megkérdezettek 13%-a alkalmanként kap pénzt családjától, a legtöbb diákot viszont havi jövedelmükbõl támogatják a szülök: 50%-uk havonta kap „zsebpénzt”, közel ugyanennyi hallgatót a számlák kifizetésével, illetve az otthonlakás lehetõségével támogatja a család. Akik rendszeres szülõi apanázsban részesülnek, azok közül a legtöbben (55%) havi 20-50 ezer forint közötti összeget kapnak, és csupán 12%-uk említett ennél magasabb összeget. A fiatalok 10%-a egyáltalán nem kap a családjától támogatást.

„A diákok becslései is jól mutatják, hogy az önálló életkezdés olyan jelentõs kiadásokkal jár, amit a családok többsége nem tud havi jövedelmébõl finanszírozni. A felsõoktatás költségeihez ugyan a szülõk nagyobb része havonta hozzá tud járulni – amely mellett sok diák dolgozni is kénytelen – egy váratlan helyzet a diplomaszerzést is veszélybe sodorhatja. A gyermekek önálló életkezdésével kapcsolatban ezért van szükség a szülök elõrelátására és tudatos pénzügyi tervezésére, hiszen a családi kassza nagyobb megterhelése nélkül csak az idõben elkezdett rendszeres megtakarítással lehet jelentõsebb tartalékot képezni. A biztosítók által kínált, kifejezetten erre a célra kialakított biztosítási konstrukciók segítségével a szülõk gondoskodhatnak gyermekeik jövõjérõl, és felkészülhetnek az elõre nem látható helyzetek kezelésére is” – hívta fel a figyelmet Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója.

A felmérés 350 egyetemista megkérdezésével 2015 májusában zajlott.