Ketyeg az óra azon bankok, biztosítók és vagyonkezelők számára, amelyek még mindig támogatást nyújtanak az olaj-, gáz- és széntermelőknek. Nem csupán azért, mert a fosszilis tüzelőanyagok használata tönkreteszi a légkört és vele együtt a földi életet, hanem azért is, mert a pénzügyi helyzetük megkívánja, hogy maguk mögött hagyják ezeket a vállalatokat.

A Moody's Investors Service szerint a világ 20 jelentős gazdaságának (G20) pénzintézetei 22 ezer milliárd dollárnyi kitettséggel rendelkeznek a szén-dioxid-intenzív iparágakban. Ez a teljes hitelállományuk és befektetéseik mintegy ötöde. Ha tehát ezek a cégek nem térnek át gyorsan a klímabarát finanszírozásra, akkor jelentős veszteségekkel számolhatnak.

A bankoknak, biztosítóknak és vagyonkezelőknek „az üzleti modelljeiket az új és fejlődő zöld infrastrukturális projektekbe való befektetés irányába kell módosítaniuk, miközben támogatniuk kell azokat a szén-dioxid-intenzív vállalatokat, amelyek igyekeznek átállni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzleti modellekre” - állítja a hitelminősítő cég.

A Moody’s szerint a bankok karbonintenzív ágazatoknak való kitettsége13,8 ezer milliárd dollár (a mérlegben szereplő hitelek 19%-a), a biztosítóké 1,8 ezer milliárd dollár (a készpénz és befektetett eszközök 13%-a), a vagyonkezelőké 6,6 ezer milliárd dollár (a részvényállomány 28%-a).

A Moody's figyelmeztetését az Európai Központi Bank is megerősítette, amely szerint a legtöbb európai bank még nem rendelkezik konkrét tervvel arról, hogyan változtatja meg üzleti stratégiáját az éghajlati válság miatt. Habár az EKB által felügyelt 112 intézmény több mint fele már „fontolgatja a piac egyes szegmenseire vonatkozó kizárási célok meghatározását, azonban csak néhányuk említi, hogy aktívan tervezi portfóliója Párizs-kompatibilis pályára terelését” – írta Frank Elderson, az EKB igazgatóság tagja egy blogbejegyzésében.

A fenti nyilatkozatok mind azt hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak sürgősen abba kell hagynia a veszélyes szén-dioxid-kibocsátás támogatását.

E hónap elején jelentették be, hogy több mint 450 cég csatlakozott a Glasgow Financial Alliance for Net Zero nevű pénzügyi szövetséghez. Az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a század közepére hitelezési és befektetési portfólióikban elérik a nettó nulla CO2-kibocsátást. Azonban ilyen ígéreteket már többször tettek nemzetek, vállalatok és pénzintézetek, és többször meg is szegték azokat.

Az Energy Transitions Comission becslése szerint évente több mint ezer milliárd dollárnyi beruházás finanszírozásra lenne szükség ahhoz, hogy a század közepére elérjük a nettó nulla kibocsátást, amihez banki hitelezésre és zöld tőkepiacokra is szükség van. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint pedig 2030-ig évente 6,9 ezer milliárd dollárra van szükség a párizsi megállapodásban foglalt éghajlati és egyéb célkitűzések eléréséhez, melynek kétharmadára a fejlődő országoknak van szükségük. Az Egyesült Államok jelezte, hogy ebben az évtizedben 2,3 ezer milliárd dollárt fektet be az éghajlatváltozással összeegyeztethető infrastruktúrába, Kína pedig várhatóan ugyanebben az időszakban 3,4 ezer milliárd dollárt fordít a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

A törökországi, oroszországi, indonéziai, indiai és kínai bankok vannak leginkább kitéve a szén-dioxid-kibocsátásból eredő kockázatnak. Három ágazat - a gyártók, a közlekedési vállalatok, valamint az energiatermelők és egyéb közművek - a potenciális rossz hitelkockázat több mint 75%-át teszi ki - közölte a Moody's. A legkevésbé az ausztrál, az egyesült királyságbeli, az amerikai, a francia és a német bankok vannak veszélyben.