Az OECD várakozásai szerint a magyar gazdasági növekedés idén 3,0%-os lesz, míg jövõre 2,2%-os bõvülés várható. A 2015-ös elõrejelzés 0,9 százalékponttal, míg a 2016-os fél százalékponttal magasabb az OECD novemberi elõrejelzésénél. Még szembetûnõbb a javulás az egy évvel ezelõtti elõrejelzéshez képest, amikor az OECD 1,6%-os növekedést prognosztizált 2015-re.

A magyar növekedés szerkezetét is pozitívan értékeli a szervezet. A növekedés motorja továbbra is a belsõ kereslet marad, a fogyasztásra kedvezõ hatást gyakorol az alacsony infláció miatti reálbér-emelkedés, illetve a devizahiteles szerzõdések utáni pénzvisszatérítések is. Az OECD pozitívan értékeli azt is, hogy a devizahitelek átváltása megszüntette egy esetleges jövõbeli árfolyamváltozás negatív kockázatait is a háztartások esetében. A magyar export dinamikusan bõvül az euró gyengülésével és az eurózóna gazdasági növekedésének erõsödésével, többek között a német vállalatokkal való erõs kapcsolat miatt. A kedvezõ növekedést szolgálja a bankadó csökkentése, az MNB Növekedési Hitelprogramjának kiterjesztése és a pénzügyi szektor kiszámíthatóbb szabályozására tett törekvések is.

Az OECD szerint a világgazdaság növekedési üteme továbbra is visszafogott, és a válság elõtti szintek alatt marad. Az idei kilátás összességében alacsonyabb az OECD 2014. novemberi elõrejelzésénél, míg a jövõ évi változatlan maradt. Ezért is bír kiemelkedõ jelentõséggel az a tény, hogy míg a világgazdasági növekedés üteme a tavaly novemberi jelentéshez képest lassulást mutat, addig hazánk gazdasága stabil növekedési pályán mozog, európai összehasonlításban kiemelkedõ növekedési szinttel.

Az OECD mai, párizsi miniszteri ülésén mutatja be a félévente megjelenõ, Gazdasági kilátások címû kiadványsorozat legújabb kötetét. A tanulmány a 2014-2016-os idõszakot vizsgálva kitér a világgazdaság és az egyes tagországok gazdasági fejleményeire és kilátásaira is.