Kedvezõen alakult a makrogazdasági környezet a fõképp megtakarításokkal foglalkozó szektorok számára 2014-ben: az alacsony kamatkörnyezet és javuló jövedelmi kilátások nyomán a források tovább bõvültek. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások, tartós befektetési számlák népszerûsége nõtt, de a gazdaság fejlettségéhez képest még van tér további fejlõdésre – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok kockázatairól közzétett jelentésében, amelyet idén elsõ alkalommal publikált a jegybank.

Az életbiztosításoknál tavaly megfordult az évek óta csökkenõ trend, s a rendszeres díjas szerzõdések száma 2 százalékkal nõtt. A növekedés motorja a nyugdíjbiztosítás, amelynél az MNB által tavaly májusban kiadott ajánlásnak köszönhetõen jelentõsen csökkentek a termékek költségei. Az etikus életbiztosítási koncepció mentén az MNB egy újabb célt tûzött ki, miszerint az etikai szempontok erõsítésre kerülnek majd a nyugdíjbiztosításokon túl, a többi életbiztosítási terméknél is. Ennek célja a költségek átláthatóbbá tétele, a befektetési költségek felülvizsgálata, a befektetésekre vonatkozó technikai szabályok szigorítása, s a (nyugdíjbiztosítási ajánlásban foglalt) teljes költségmutató (TKM) limitek esetleges kiterjesztése.

A nem-életbiztosítási piacon – több éves csökkenés után – a díjbevételek 2012 óta már 5,5 százalékkal nõttek. A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításoknál (ahol korábban az átkötési kampányoknál jelentõsen csökkentek a díjak, s így már prudenciális kockázatként egyre kevésbe fedezték a tényleges károkat) 2014-ben már növekedni tudtak a díjbevételek, a szerzõdésszám emelkedésének és a költségekhez igazodó árazásnak is köszönhetõen.

A biztosítók tõkeellátottsága jelentõsen meghaladja a szabályozói minimumot (ez a 2016-tól bevezetendõ Szolvencia II-es szabályozás duplája), de elmarad a régió más országaiétól. A belsõ tõkeképzõdés helyreállása segíthet tovább javítani e mutatót.

A 2013. évi integrációs törvény nyomán tavaly a szövetkezeti hitelintézeti szektor komoly változásokon esett át. A Takarékbank átvilágítása 5 intézménynél tárt fel súlyos hiányosságokat, ami ezek tevékenységi engedélyeinek visszavonásával járt. 2014 decemberében így 114 szereplõvel jött létre a szoros integráció, amely megteremtette egy biztonságosabb és hatékonyabb mûködés alapjait. A 136 milliárdos állami hozzájárulás bõ 700 milliárd forintra növelte a szektor kockázatvállalási képességét, ami jelentõsen hozzájárulhatna a nemzetgazdaságban tapasztalható hitelszûke enyhítéséhez. Ennek kiaknázására a szektor még nem teljesen készült fel.

A 2015 elején az MNB által 3 befektetési vállalkozásnál feltárt súlyos visszaélések hatására az ügyfelek egy része a biztonságosabbnak gondolt szolgáltatókhoz vitte át a megtakarításait. A kezelt ügyfélvagyon állománya azonban nem mutat szektorszintû bizalmi megingást a befektetési szolgáltatást kínáló intézményeknél. A piaci koncentráció növekedését eredményezhetik az új, szigorodó informatikai, piacra lépési, illetve bennmaradási szabályok, illetve a visszaélések miatti kártalanítások. Az MNB kezdeményezésére az Országgyûlés olyan törvénymódosítási csomagot fogadhat el, ami jelentõsen csökkenti a hasonló visszaélések jövõbeni elõfordulásának valószínûségét, és hatékonyabb eszközökkel ruházza fel a felügyeletet a visszaélések gyors feltárásához.

A svájci jegybank 2015. január 15-i, az árfolyam eltörlésére vonatkozó váratlanul döntése nagy veszteségeket eredményezett a magas tõkeáttételû, jellemzõen forex ügyleteket külföldi online platformokon igénybevevõ ügyfeleknek és rajtuk keresztül a hazai tõkepiaci intézmények egy részének. Az utólagos ármódosítások miatt egyes online platformok mûködtetõivel szemben perek indulhatnak. A svájci frank árfolyammozgása rávilágított a hazai befektetési szolgáltatók külföldi online platformokkal kötött úgynevezett „white-label” megállapodások kockázataira, melynek keretében a hazai szolgáltató saját nevében nyújtja ügyfelei részére a magas tõkeáttételû devizakereskedés lehetõségét. A potenciális kockázatok mérséklõdését elõsegítheti a „white-label” megállapodások visszaszorulása és a függõ ügynöki kapcsolatok elõtérbe kerülése. Az MNB erõsíti a felügyelési fókuszt az ilyen tevékenységet változatlan formában nyújtó befektetési vállalkozások mûködési feltételeinek szigorításával, a felmerülõ partnerkockázatokra többlettõke többlettõke-követelmény elõírásával.

Tavaly tovább nõtt a befektetési alapkezelõk által kezelt vagyon, amely év végére 5526 milliárd forintos történelmi csúcsot ért el. Az alapok eszközösszetétele az alacsony kamatkörnyezet hatására kismértékben eltolódott a kockázatmentes állampapírok és bankbetétek felõl a kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtetõ befektetési jegyek felé.