Az elektronikus fizetési eszközök forgalma 2014-ben is a korábbi tendenciáknak megfelelõen emelkedett, a háztartások fizetési számlával és kártyával való ellátottsága pedig a fizetési számlák számának enyhe csökkenése ellenére sem változott az elmúlt években.

A pénzforgalom fejlettségét jellemzõ mutatók terén folytatódott a lassú felzárkózás az uniós átlagokhoz. Az érintõkártyás technológia széleskörû elterjedése már rövidtávon is támogathatja a lakossági pénzforgalom elektronizálását.

A postai csekkek befizetése terén megvalósuló fejlesztések, különösen a Magyar Posta mobiltelefonon és automatán keresztüli fizetési megoldásai, illetve a bankkártyás fizetés lehetõségének megteremtése a postákon elõsegítik a számlafizetések elektronizálását.

Az elektronikus fizetési szolgáltatások továbbra is rendkívül biztonságosak, a piaci szereplõknek azonban folyamatosan erõfeszítéseket kell tenniük a visszaélések megelõzése érdekében. Az internetes fizetések egyre nagyobb térnyerésének következtében az MNB fontosnak tartja azok biztonságát, így megkezdte az erre vonatkozó nemzetközi ajánlások átültetését, az ezeknek való megfelelést pedig ellenõrizni fogja a pénzforgalmi szolgáltatóknál. Mindemellett a pénzforgalmi szolgáltatások mûködési kockázatainak pontosabb feltérképezése érdekében az MNB figyelemmel kíséri a pénzforgalmi szolgáltatásokat érintõ üzemzavarokat.

A pénzforgalmi szolgáltatások díjai a korábbiaknál magasabb szinten stabilizálódtak az elmúlt évben. Egyes szolgáltatások árazásában az indokoltnál nagyobb mértékben jelenik meg értékarányos árazás, és ennek a piaci szereplõk pénzforgalmi bevételein belül is jelentõs a súlya. Ez a keresztárazásra utaló gyakorlat a nagy értékû átutalásoknál indokolatlan mértékben emelheti a pénzforgalmi tranzakciók költségeit.

A bankközi jutalék 2014-es csökkentése és a bankkártyás fizetésekre vonatkozó tranzakciós illeték 2015-tõl hatályos kedvezõ módosítása lehetõvé teszi a fizetésikártya-használat intenzívebb ösztönzését. Az MNB határozott elvárása, hogy a kereskedõk a bankközi jutalékok csökkentése következtében elért költségmegtakarítást részben a bankkártya-használat ösztönzésére fordítsák és ezzel ez a szektor is intenzíven vegyen részt a hazai pénzforgalom modernizálásában. Az MNB a GIRO Zrt. közremûködésével már rövidtávon is jelentõs fejlesztéseket hajt végre az átutalások elszámolását biztosító infrastruktúrában, aminek eredményeképpen tovább gyorsul a pénzforgalom. 2015 õszétõl munkanapokon reggel 7:30 és 17 óra között óránként kerül sor az átutalások elszámolására, így a lakossági és a vállalati ügyfelek egyaránt kedvezõbb feltételekkel tudják használni a jövõben ezt fizetési módot.

A felvigyázott rendszerek 2014-ben is hatékonyan és biztonságosan bonyolították le a fizetési mûveleteket és az értékpapírügyleteket. A Növekedési Hitel Program bõvülésének, illetve az MNB kéthetes kötvényének az elfogadható jegybanki fedezetek körébõl való kiesésének hatására, a fizetési forgalom számára rendelkezésre álló likviditás biztosításának érdekében a résztvevõk jelentõs mennyiségû állampapír vásárlásba és aktívabb likviditásmenedzselésbe kezdtek. A résztvevõk alkalmazkodásának köszönhetõen az elszámolási és kiegyenlítési kockázat nem növekedett érdemben. 2014-ben a pénzügyi infrastruktúrákra vonatkozó új nemzetközi alapelvek beépítésre kerültek a hazai kockázat-alapú felvigyázási gyakorlatba, aminek köszönhetõen a jövõben egységes és kibõvített módszertan és elvárások alapján történik a hazai rendszerek felvigyázása.

A 2014-ben elvégzett pénzforgalmi ellenõrzések terjedelme a felügyeleti integrációt követõen bõvült a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény elõírásaival, így egy komplex pénzforgalmi szolgáltatás ellenõrzés vált lehetõvé. Az ellenõrzések során az MNB nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók széles körét érintõ problémák feltárására, így a tájékoztatási kötelezettségek elmulasztására, valamint a költségmentesen biztosítandó szolgáltatásokra felszámított díjakra. Az elõzõ idõszakhoz képest lényegesen nõtt a kiszabott bírságok összege és az elõírt intézkedések száma is, ezzel erõsítve a jogkövetõ magatartást és a fogyasztók pénzforgalmi szolgáltatásokba vetett bizalmát.

2014 õszén megkezdõdött a forint devizaügyletek kiegyenlítésének bevezetése a CLS rendszerbe, így 2015 végén lehetõvé válik a forint és más CLS devizák közötti devizakiegyenlítési kockázat megszüntetése, amely különösen a pénzügyi válsághelyzetekben növeli jelentõsen a pénzügyi stabilitást. A KELER KSZF 2014. július 4-én az EMIR szerinti mûködési engedélyt, és így megfelel az Európai Uniós követelményeknek. A KELER KSZF kockázatkezelési rendszere jól vizsgázott és megakadályozta, hogy a 2015 elsõ felében felfüggesztett brókerházak kiesése sorozatos nemteljesítést okozzon a tõkepiacon.

A jelentés itt tölthetõ le.