A katasztrófa-kötvények egyre növekvõ piacának köszönhetõen a biztosítók ma már egy 100 milliárd dolláros – a Katrina hurrikánnál is nagyobb - katasztrófával is képesek megbirkózni. A szakma által csak „alternatív tõkének” nevezett pénzt a befektetõk elsõsorban katasztrófa-kötvényekbe öntik, amit a biztosítók értékesítenek az általuk viselt természeti katasztrófák kockázatainak megosztására.

Az európai katasztrófa-kötvény értékesítése a hónap elején indult el, az UnipolSai akkor 150 millió eurónyi jegyzést remélt az Azzurro Re I. sorozat kibocsátásából. A kötvénnyel a biztosítótársaság olaszországi, francia szárazföldi, korzikai, ausztriai, svájci, szlovéniai és monacói földrengésekbõl származó károkat szeretne fedezni, azonban kizárólag olaszországi kitettségei esetén, miután az UnipolSai kizárólag olaszországi ügyfeleknek nyújt biztosítási szolgáltatást.

Az európai földrengés kockázata rendkívül ritka fedezeti körnek számít a katasztrófa-kötvények piacán. Ez azt jelenti, hogy a befektetõk valószínûleg szívesen választják majd az értékpapírt portfoliójuk diverzifikálása céljából, vagyis az UnipolSai jelentõs keresletre számíthat.

A katasztrófa-kötvényt a Willis Capital Market & Advisory bocsátja piacra, de a Hannover Re és a Munich Re is részt vesznek az ügylet menedzselésében. A kockázati modellezést az Air Wordwide végzi.

2005-ben a Katrina volt minden idõk egyik legnagyobb hurrikánja, egyben a legköltségesebb természeti katasztrófája, amely 80 milliárd dolláros kárt okozott a biztosítási iparágnak. 2014 viszonylag nyugodt idõszak volt a természeti katasztrófák szempontjából.

A katasztrófa-kötvényeken keresztül a biztosítási piacra érkezõ tõkével az egyetlen baj az, hogy ezek a pénzek katasztrófa veszteségek esetén használhatók csak fel, azonban ez idáig nem történt jelentõs káresemény. Ha erre egyszer sor kerül, a tõke biztosan elég lesz a károk kifizetésére, mindössze az a kérdés, hogy a befektetõk hajlandóak lesznek-e utána pótolni azt.