„A hónapban ismét több tényezõ is erõsítette az alapok vagyonának csökkenését: a globális tõkepiacokat befolyásoló hangulat elborulása a befektetési alapok hozamaiban is jelentkezett, valamint a korábbi jelentéseinkben is jelzett nyugdíjpénztári vagyonátadáshoz kapcsolódó intézményi visszaváltások is kitartottak.” – magyarázza Temmel András, a BAMOSZ fõtitkára. „A lakosság esetében már látszódnak ugyan pozitív jelek (például a visszatérés a pénzpiaci alapokhoz), a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapba átkerült, korábban a magánnyugdíjpénztárak portfolióiban található befektetési jegyek visszaváltása viszont augusztusban már második hónapja százmilliárd forint feletti tõkekivonást eredményezett.” – tette hozzá a fõtitkár.

A BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapokból 110 milliárd forintot vontak ki augusztusban, míg ezen idõszak alatt a piaci teljesítmény hatására 76,8 milliárd forinttal csökkent az alapok vagyona. A hónap végén a BAMOSZ tagok 5,1 százalékos csökkenést követõen, 476 hazai befektetési alapban összesen 3 489 milliárd forintot kezeltek. A hagyományosan lakossági termékeknek számító (pénzpiaci, garantált, ingatlan és rövid kötvény) alapokon belül a hónapban csak a pénzpiaci alapok tudtak friss tõkét vonzani, összességében a lakossági termékek esetében a hónapban ismét a visszaváltások voltak túlsúlyban, bár júliushoz képest csökkenõ mértékben. Az intézményi befektetõk esetében tovább tartott a nyugdíjpénztári vagyonátadásokhoz köthetõ jelentõs visszaváltás, leginkább ismét a részvényalapokból vontak ki tõkét.

A kategorizálás átalakítása és a jelentõs tõkekivonások ellenére a nyilvános nyíltvégû „hagyományos” értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (58,7 százalékát) adják, az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon augusztusban 2,3 százalékkal csökkent. A vizsgált idõszakban a befektetõk közel 23 milliárd forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények pedig (elsõsorban a részvényalapok esetében) 25,6 milliárd forinttal csökkentették a befektetések értékét.

A korábban tapasztalt lejtmenet a részvénypiacokon augusztusban zuhanásba váltott – és már negyedik hónapja mind a fejlett, mind a feltörekvõ és a hazai piacok is estek, ezúttal a korábbiaknál is nagyobbat. Ennek hatására a részvényalapok is jelentõs negatív hozamokat mutattak augusztusban, ráadásul tovább tartott az intézményi befektetõk intenzív visszaváltása is. A nyilvános részvényalapokból összesen 19,2 milliárd forintot vontak ki a befektetõk (ez a zártkörû részvényalapokkal együtt ismét 74 milliárd forintnyi tõkekivonás, ami továbbra is döntõen a volt nyugdíjpénztári vagyonnal átadásra került befektetési jegyek visszaváltása), míg a piaci teljesítmények összességében 31,8 milliárd forinttal csökkentették az alapok vagyonát. Az nyilvános részvényalapok száma egy új alap indulásával 78-ra nõtt, ezek vagyona augusztusban összesen 16,7 százalékkal, 254 milliárd forintra csökkent.

A pénzpiaci alapok esetében a megelõzõ három hónap visszaváltásai után augusztusban már friss tõke érkezett, augusztusban így ezek vagyona 1,2 százalékkal nõtt. Összesen közel tízmilliárd forint érkezett az alapokba, és 5,5 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk, így a hónap végén a teljes vagyon 1 287 milliárd forintra nõtt. A kategória három-negyedét adó likviditási alapok vagyona egy százalékkal nõtt. A befektetõk 5,7 milliárd forintot fektettek be az elmúlt hónapban a likviditási alapokba, és az alapok összesen 4,1 milliárd forintos hozamot is hoztak a befektetõknek. A legtöbb friss tõkét augusztusban a forint alapú likviditási alapok vonzották, de jelentõs friss tõke érkezett a leva, a forint és a dollár alapú pénzpiaci alapokba is, leggyorsabban a levás pénzpiaci alap vagyona nõtt. A hónap vesztesei ezúttal az euróövezeti alapok voltak, ezekbõl összesen 3,7 milliárd forintot vontak ki a befektetõk.

A 34 kötvényalap vagyona két százalékkal, 369 milliárd forintra csökkent. Ennek fõ oka, hogy annak ellenére, hogy az alapok továbbra is pozitív hozamot termeltek, az elõzõ hónapok kismértékû tõkevonzása után augusztusban ismét jelentõs tõkekivonás történt. A kötvényalapokból összesen több mint tízmilliárd forint távozott, de mintegy 2,9 milliárd forint hozamot értek el. A kategória mintegy 60 százalékát kitevõ rövid kötvényalapok esetében 2,6 százalékkal csökkent a vagyon, ezekbõl a termékekbõl a hónapban mintegy hétmilliárd forint távozott, bár az alapok 1,2 milliárd forint hozamot értek el.

Ismét romlott a kép a tõkevédett alapok esetében, miután augusztusban ismét több alap járt le, mint ahány új alap indult. A vagyon 1,4 százalékkal csökkent augusztusban, az alapokból összesen 1,7 milliárd forint távozott, és a piaci teljesítmények is 4,4 milliárd forinttal csökkentették az alapok vagyonát. Két alap lejárt és megszûnt, miközben egy új alap indult – döntõen ezek egyenlege jelentette a tõkekivonást. A nyilvános garantált alapok összvagyona a hónap végén 422 milliárd forint volt. (Ezek az adatok még nem tartalmazzák a jegyzés alatt lévõ alapok adatait.)

A nyilvános ingatlanalapok tõkevonzása áprilisig hónapról hónapra csökkent, májusban 2008. augusztusa óta elõször ismét tõkekivonást tapasztalhattunk, és az új tõkekivonási trend azóta tart. Az alapok teljesítménye ugyanakkor ellensúlyozta a tõkekivonást, így a hónapban az alapok vagyona ismét némileg nõtt. Ezekbõl a termékekbõl 1,7 milliárd forint tõke távozott augusztusban, de 2,1 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk. A 18 ingatlanalap vagyona összességében 0,1 százalékkal nõtt, a hónap végén 410 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 12 százaléka. A hazai ingatlanalapok alapjaiból a hónapban ismét 450 millió forint távozott, ezek vagyona így ismét 0,7 százalékkal csökkent a hónapban. Ezekben a termékekben 42 milliárd forint fekszik.

Az új kategorizálással a kisebb alapkategóriák képe is átalakult. Az 50 vegyes alap vagyona 3,6 százalékkal, 131 milliárd forintra csökkent augusztusban. A hónapban 2,8 milliárd forint távozott ezekbõl a termékekbõl, a piaci teljesítmények pedig 2,1 milliárd forinttal csökkentették a vagyont. Az újonnan létrejött kategóriák közül a 6 árupiaci alap vagyona 3 százalékkal csökkent a hónap során, augusztus végén 17 milliárd forintot tett ki. Az alapokból mintegy 520 millió forint tõke távozott, a piaci teljesítmények pedig további mintegy 20 millió forinttal csökkentette az alapok vagyonát. Az abszolút hozamú alapok száma két új alappal 42-re nõtt, és ezek vagyona is 1,3 %-kal bõvült augusztusban. Az alapokból csekély mértékû, 40 millió forintnyi tõke távozott, míg a piaci teljesítmények hatására 1,8 milliárd forinttal nõtt a vagyon. Az alapok összvagyona augusztus végén 138 milliárdot tett ki.

A 4 egyéb alap vagyona 7,3 százalékkal, 6 milliárd forintra csökkent augusztusban. A hónapban mintegy 370 millió forint távozott ezekbõl a termékekbõl, és a piaci teljesítmények is 110 millió forinttal csökkentették a vagyonukat. A 2 megmaradt származtatott alap (ezek mindegyike 95%-os tõkevédelmet biztosító, így a tõkevédett kategóriába nem férõ alap) vagyona 1,9 százalékkal csökkent augusztusban, a hónap végén 2,3 milliárd forint volt. Ezekbõl a hónapban ismét nem számottevõ mértékû, 13 millió forintnyi tõke távozott, míg a piaci teljesítmények ugyancsak kismértékben, 33 millió forinttal csökkentették a vagyont.

Az 52 zártkörû alap vagyona augusztusban 22,8 százalékkal csökkent. Az alapokból (döntõen a részvényalapokból, illetve a kötvényalapokból) 83 milliárd forint tõke távozott, ami a legnagyobb idei tõkekivonás. A piaci teljesítmények további több mint 50 milliárd forinttal csökkentették a vagyont (elsõsorban a részvényalapok vesztesége). Az intézményi alapokon belül a pénzpiaci, az abszolút hozamú és származtatott, valamint az ingatlanalapok tudtak kismértékû tõkét vonzani augusztusban. A hónap végén a zártkörû alapok összvagyona 452 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 13 százaléka.