Negyedik éve folyamatosan javul Magyarország nyugdíjfelkészültséget tükrözõ ARRI pontszáma, ám az 5,1 ponttal még mindig a 14. helyen állt a felmért tizenöt országból az Aegon kutatása szerint. A magyar lakosság 77 százaléka úgy véli, a mai fiatalok sokkal rosszabb helyzetben lesznek idõs korukban a mostani nyugdíjasoknál. Ez a nézet a 18-24 év közöttiek esetében 72 százalék, a 45-54 közöttieknek viszont már 82 százaléka gondolkodik így.

A kutatás szerint aggodalomra ad okot, hogy a magyarok a harmincas éveik végére, a negyvenes éveik elejére alakítják csak ki a megfelelõ megtakarítási szokásokat. Ez túl késõn van ahhoz, hogy az általuk elvárt életszínvonalat biztosítani tudják maguknak idõskorukra. A megkérdezettek átlagosan az aktív jövedelmük 83 százalékát szeretnék megkapni nyugdíjként, ám ezt nem sikerül majd teljesíteni, ha negyvenéves korukig halogatják a rendszeres megtakarítások elkezdését. A fiatal munkavállalók nyugdíjfelkészültsége a világon mindenhol alacsony, annak ellenére, hogy a kutatás szerint még viszonylag alacsony jövedelem mellett is lehetséges a megfelelõ megtakarítási szokások kialakítása.

A nemzetközi összehasonlításban a magyarok támaszkodnak leginkább a kötelezõ állami nyugdíjrendszerre (55%), és legkevésbé éreznek személyes felelõsséget, vagy gondolnak az öngondoskodásra (54%) – ez tükrözõdik az alacsony nyugdíjfelkészültségi indexben is. A megkérdezettek csupán kicsit több mint fele (54 százaléka) érzi a saját felelõsségét abban, hogy elegendõ nyugdíja legyen, és csupán 46 százalék van tudatában annak, hogy terveznie kell nyugdíjas éveire. A nemzetközi kutatás hazai adatai szerint a magyar munkavállalók több mint 40 százalékának semmilyen terve sincs a nyugdíjas éveire, és pusztán 16 százalék érzi magát felkészültnek abban a tekintetben, hogy mennyit tesz félre nyugdíjcélra.

Vészhelyzeti tervvel is rendkívül kevesen rendelkeznek, a magyar munkavállalók alig 22 százaléka gondolta már végig, mi volna akkor, ha – betegség, vagy munkanélküliség miatt – hosszabb ideig nem tudna dolgozni. A leggyakoribb stratégia azonban itt is csak a megtakarítások felélése: 60 százalék a pénzügyi tartalékait mozgósítaná ilyen esetben, míg további 26 százalék az ingatlanára támaszkodna – kisebbre cserélné vagy bérbe adná, esetleg a nyaralóját adná el. Mindössze a munkavállalók ötödének van ilyen esetre megfelelõ fedezetet jelentõ biztosítása.

A magyarok idõsebb korukban ugyanúgy szeretnének utazgatni (60 százalék), új hobbikat, szabadidõs elfoglaltságokat találni (41 százalék), vagy a barátokkal és a családdal együtt lenni (63 százalék), mint a korábbi idõsebb generációk, vagy nyugat-európai társaik. Azonban a többség tisztában van azzal, hogy valószínûleg a nyugdíjkorhatár elérését követõen is munkát kell vállalnia életszínvonala fenntartásához. A munkavállalók csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor abbahagyja a munkát, több mint 50 százalékuk gondolja úgy, hogy folytatni fogja: több mint 22 százalék tervezi, hogy – ha másként, részmunkaidõben is, de –szinte élete végéig dolgozni fog.

A magyarok közel felének a nyugdíjas évekrõl a „bizonytalanság” szó jut az eszébe, míg 34 százalékuknak a szegénység. A munkavállalóknak alig több, mint az egytizede (12 százaléka) biztos abban, hogy kényelmes életet tud majd magának biztosítani nyugdíjas korában. A megkérdezettek 44 százaléka gondolja például úgy, hogy nem lesz képes a saját és a házastársa egészségügyi szükségleteit finanszírozni idõs korban.

Mindezek ellenére a hazai munkavállalók kevesebb, mint egyharmada (31 százaléka) takarékoskodik rendszeresen. Õk azok, akiknek általában van határozott pénzügyi tervük, és bizonyosak abban, hogy megfelelõ összeget tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és kényelmes idõskort tudhatnak majd magukénak – náluk a nyugdíjfelkészültségi index átlagos értéket (6,7 pont) mutat.

A nyugdíjra való felkészültségünkben a javulást azok jelenthetik, akik már felismerték, hogy a nyugodt idõskorhoz rendszeres megtakarításokra van szükség, ugyanakkor még nem kezdték meg az öngondoskodást. A megtakarítást tervezõk a válaszadók 34 százalékát jelentik (az õ indexük jelentõsen alacsonyabb: 4,2 pont). A csoportba egyre több nõ és fiatal tartozik, akik számára a takarékoskodás az alacsonyabb jövedelem, vagy a munkáltatói nyugdíjjuttatásokhoz való korlátozottabb hozzáférés miatt nehézséget jelenthet. Az ország indexe akkor javulhat jelentõsen, ha – akár kormányzati támogatással –a megtakarítani vágyókból tényleges megtakarítók, illetve az alkalmi megtakarítókból rendszeres megtakarítók vállnak.

„Magyarországon az állam részérõl már történtek olyan intézkedések, melyek segítik az embereket a nyugdíjra való felkészültségben” – mondta el Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. „Ilyen például a nyugdíjbiztosítás után járó 20 százalékos adójóváírás is, melynek eredményeképpen ezek a termékek egyre népszerûbbek. Hogy kinek és mennyit kellene félretennie, abban az Aegon nyugdíjkalkulátora is segít. Az öngondoskodásnak, a tudatos tervezésnek és felkészültségnek egyre nagyobb szerepe lesz a jövõ nyugdíjasainak életében.”