Mostanában szinte minden befektetési szakember a nagyon alacsony, sok országban konkrétan negatív hozamok okozta helyzet felvázolásával kezdi elõadását. Ez nem véletlen, hiszen az alaposan megváltozott befektetési környezetben sokan nem találják a helyüket – még kevésbé a korábban megszokott, kockázat nélküli tisztes hozamot. Márpedig ennek jó idõre valóban vége – szögezte le Gáti László, az OTP Alapkezelõ marketing- és értékesítési igazgatója az Aegon Prémium befektetõi estjén tartott elõadásában.

Nehéz helyzetben vannak tehát a hazai befektetõk, akiknek – némi általánosítással – talán legjellemzõbb tulajdonságuk a kockázatkerülés, különösen 2008 óta. Az új helyzet azonban egyre több embert gyõz meg arról, hogy kockázat nélkül már nincs hozam. Lassan átalakulnak a befektetõi preferenciák, és ez megmutatkozik a befektetési alapok vagyonának átrendezõdésében is. Tavaly év végén 5471 milliárd forintot kezeltek a hazai befektetési alapok, az összeg idén májusig további csaknem 200 milliárd forinttal nõtt – idézte a Bamosz számait Gáti László. A kezelt vagyon csaknem felét továbbra is a kockázatkerülõ pénzpiaci és kötvényalapok teszik ki, de a számokból látszik a kockázatvállalási hajlandóság növekedése. 2015 elsõ négy hónapjában már nem a mérsékelt kockázatú kötvényalapokba áramlott a legtöbb tõke (mint ahogy 2014-ben még igen), hanem a vegyes alapok törtek az élre ebbõl a szempontból. Látványos a részvényalapok felívelése is: 2014-ben 11 milliárdos pénzkiáramlás volt errõl a területrõl, míg idén májusig már plusz 12 milliárdnál tart a terület és feljött a pénzbeáramlási lista negyedik helyére.

De mit csináljanak azok, akik már belátták, hogy a világ megváltozott, ugyanakkor kerülnék az extrém kockázatot? Az OTP Alapkezelõ válasza erre az OTP Prémium Származtatott Alap, amely alapok alapjaként magába foglal számos abszolút hozam stratégiát, ráadásul a diverzifikáció miatt viszonylag alacsony kockázat és volatilitás mellett – adott tippet Gáti László. Különlegessége, hogy abszolút hozamú és alternatív, ugyanakkor egy kicsit vegyes alap is, tartalmaz deviza, kötvény, részvény és árupiaci stratégiával kezelt alapokat egyaránt. A portfoliót az OTP Alapkezelõ öt portfolió menedzserének hat, egyenként 6-9 éves múlttal rendelkezõ abszolút hozamú alapja képezi. Az alapok teljesítménye a befektetésre minimálisan ajánlott 3-5 éves idõtávon külön-külön is a legtöbb esetben pozitív, sõt, néhány alkalommal kétszámjegyû éves hozamot is láthatunk Ugyanakkor az OTP Prémium Származtatott Alap teljesítménye a diverzifikációnak köszönhetõen sokkal kiegyensúlyozottabb, mint az azt alkotó alapoké külön-külön. Egy-egy alkotórészének esetleges alulteljesítését a többi teljesítménye ellensúlyozza, így a volatilitás jelentõsen mérséklõdik. Jól látszott ez a januári svájci frank-krízis idején, amikor az OTP Supra és az OTP G10 Euró Alapok árfolyamvesztesége ellenére az OTP Prémium Származtatott Alap teljesítménye csak kisebb mértékben esett vissza, illetve idei teljesítménye már pozitív tartományban van. Ami pedig a négy éve indult alap hosszú távú teljesítményét illeti: indulástól 10,2 százalékos éves átlagos hozamot ért el, folyamatosan és jelentõsen felülteljesítve a kockázatmentesnek tekintett pénzpiaci hozamot.

Az új befektetési környezet kihívásaira adott választ, egy valódi alternatív stratégiát mutatott be az est másik elõadója, Hosszú Ferenc, az OTP Föld Kincsei Alap portfolió menedzsere. Az árupiac állandóan reflektorfényben van – gondoljunk például az olajárra –, mégsem túl vonzó eszközosztály – ismerte el Hosszú Ferenc. Nem meglepõ, szinte minden más befektetéssel jobban lehetett keresni tavaly, mint az árupiacon. (Itthon a már idézett Bamosz-adatok szerint a befektetési alapokban kezelt vagyon mindössze 0,21 százalékát tették ki az árupiaci alapok.) Pedig ez a piac is hozhat jól, nem mindegy persze, hogyan kezelik az alapot. A Föld Kincsei például kimagaslik a hazai árupiaci alapok közül, 2015-ben az elsõ öt hónapban például 20 százalékot meghaladó bõvülést ért el.

Hogy mi a titka? Fontos az aktív részvétel, a sok háttérismeret, elemzés, gyors reagálás, de a legfontosabb, ami alapvetõen megkülönbözteti a Föld Kincseit az összes hazai árupiaci alaptól, az az aktív szemlélet. Míg a hazai alapok jellemzõen csak vételben gondolkodnak, pozíciót vesznek és ülnek a terméken, várva a megfelelõ eredményre, a Föld Kincseit kezelõ Hosszú Ferenc aktív résztvevõ, ha kell, shortol is (így tud keresni az adott nyersanyag árának esésén is), illetve esetenként „contrarian” pozíciót is felvesz, azaz teljesen szembe megy a piaccal, éppen az ellenkezõjét csinálja, mint a szereplõk többsége. (Ez a technika akkor lehet hatékony, amikor a piac már minden lehetséges szempontot és eseményt beárazott egy adott termék vagy nyersanyag esetében, és a területet jól ismerõ szakember tudja, hogy már csak a lendület viszi elõre a kereskedést, hamarosan megtorpanás vagy trendforduló következik.)

Ezt a stratégiát a szakma is elismeri: a Föld Kincsei alapítása óta mindkét évben elnyerte a Privátbankár.hu Klasszis díját árupiaci alap kategóriában.
Az elõadás végén kérdésként felvetõdött, hogy mit lehet tenni nagy baj, például téli svájci frank-krízis idején. Gáti László szerint a lényeg, hogy ne legyen pánik, ne kezdjenek kapkodó kármentésbe és mindig szem elõtt kell tartani a legfontosabbat, a hosszú távú megtérülés biztosítását.

„Ebbõl a szempontból az Aegon Prémium befektetõi nagyobb biztonságban vannak, mert a biztosítók portfoliójában a törvény értelmében nem is lehet származtatott, csak abszolút hozamú alap” – tette hozzá Havas Gábor, az üzletág vezetõje. Így az ügyfelek kisebb kockázatú befektetések közül válogathatnak.

Egy kis olajár

Az árupiac kapcsán Hosszú Ferenc kitért a legnagyobb figyelemmel kísért termék, az olaj árára és a várható folyamatokra. Mint mondta, az elmúlt pár hónapban pozitív korrekció tanúi lehettünk, ami azonban várhatóan további néhány dollárnál nem lesz nagyobb mértékû. Elemzése szerint legalább 2016 végéig a mostani napi kétmillió hordósnál bár kisebb, de továbbra is jelentõs túlkínálat lesz a piacon, ami megfelelõen alacsonyan tartja az árat, így akár még hármassal kezdõdõ olajárral is találkozhatunk. (Természetesen dollárban, hordóra vetítve, azaz egy hordó WTI olaj ára akár 40 dollár alá is mehet.)

Ennek hátteréül felvázolta a világpiaci helyzetet a szakember. Bemutatta, hogy az olajtermelõ országokat tömörítõ OPEC csapdahelyzetben van, mert míg korábban jellemzõen a kitermelés, így a kínálat csökkentésével tornázták fel az árakat, ez ma nem mûködik. A technológia fejlõdésével ugyanis többféle alternatív kitermelési módot kezdtek alkalmazni, legismertebb ezek között a palaolaj. Ezért az OPEC új stratégiája a kitermelés növelése, így akarják elérni, hogy a saját pici részesedésük növelése mellett az olaj olcsóság miatt ne érje meg a viszonylag drágább kitermelés. Míg Szaúd-Arábiában 5-6 dollárba kerül egy hordó olaj felszínre hozatala, Oroszországban ez átlagosan 40-50 dollár, a palaolaj esetében 60-65, az ultramélytengeri vagy a kanadai olajhomok kinyerése ennél még drágább. Ezek esetében a kitermelés megkezdéséhez szükséges befektetés is jelentõsen magasabb.

Hosszú Ferenc szerint azonban a technológia további fejlõdése keresztülhúzhatja az OPEC számításait. A palaolaj kitermelése ugyanis nemcsak egyre olcsóbb, de az erre szolgáló kutak beindítása gyorsabb, célzottabb és egyszerûbb is lett az elmúlt években. Az Egyesült Államokban egy-egy kút 20-25 napig tartó kifúrása után nincs szükség azonnal megkezdeni a kitermelést, viszont néhány nap alatt bármikor beindítható. Mindez azért érdekes, mert az új fúrások száma jelentõsen csökkent az elmúlt néhány hónapban és a trend bár lassuló ütemû, de továbbra sem változik. A kifúrt, de nem termelõ kutak száma viszont meredeken nõtt, már több mint négyezer ilyen van az USA-ban. Ezeket pedig pár nap alatt bármikor be lehet indítani ha tulajdonosaik elérkezettnek látják az idõt, tovább növelve a kínálatot az olajpiacon.