A légszennyezés 2019-ben is jelentős terhet jelentett Európában az idő előtti halálozás és a betegségek tekintetében. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) elemzése azt mutatja, hogy a levegőminőségnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a közelmúltban ajánlott szintre történő javítása megelőzhetné a finomrészecskének való kitettség okozta korai halálesetek több mint felét.

Az EEA „A légszennyezés egészségügyi hatásai Európában” című tájékoztatója aktualizált becsléseket mutat be arról, hogy 2019-ben három fő szennyező anyag – a finomrészecske, a nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon – hogyan befolyásolta az európaiak egészségét. A tájékoztató azt is értékeli, hogy milyen lehetséges előnyökkel járna a légminőség javítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott új irányadó szintek felé. A tájékoztató pedig az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv azon célkitűzése felé tett előrehaladást méri, amely szerint 2030-ra több mint 55%-kal kell csökkenteni a finomrészecskéknek való kitettség miatti idő előtti halálesetek számát.

• Az EEA legutóbbi becslései szerint 2019-ben 307 000 ember halt meg  az EU-ban a finomrészecske-szennyezésnek való kitettség miatt. E halálesetek legalább 58%-a, azaz 178 000 haláleset elkerülhető lett volna, ha valamennyi uniós tagállam elérte volna a WHO új, 5 µg/m3 -es levegőminőségi irányadó szintjét.
• Európában 2019-ben jobb volt a levegő minősége, mint 2018-ban, ami kevesebb negatív egészségügyi hatással is járt. A szennyezés csökkenése hosszú távú tendenciát követ, amelyet a kibocsátások csökkentésére és a levegőminőség javítására irányuló szakpolitikák ösztönöznek.
• Az európai zöld megállapodás részeként az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célul tűzi ki, hogy a finomrészecskének való kitettség miatt bekövetkező korai halálesetek számát 2030-ig több mint 55%-kal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest. Az EEA elemzése szerint az EU jelenleg jó úton halad a cél elérése felé, mivel az ilyen halálesetek száma 2005 és 2019 között mintegy harmadával csökkent. 

„A tisztább fűtésbe, mobilitásba, mezőgazdaságba és iparba való beruházás minden európai, de különösen a legkiszolgáltatottabbak számára jobb egészséget, termelékenységet és életminőséget biztosít. Ezek a beruházások életeket mentenek, és hozzájárulnak a szén-dioxid-semlegesség és az erőteljes biológiai sokféleség felé történő haladás felgyorsításához” - mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

„A tiszta levegő belélegzése alapvető emberi jog kellene, hogy legyen. Ez az egészséges és produktív társadalmak szükséges feltétele. Még ha az elmúlt években javult is a levegőminőség a régiónkban, még mindig hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy elérjük a WHO új globális levegőminőségi iránymutatásaiban meghatározott szinteket” - mondta Dr Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. „A WHO-ban üdvözöljük az EEA által végzett munkát, amely megmutatja, hogy az új levegőminőségi szintek elérése esetén mennyi életet lehetne megmenteni, és szilárd bizonyítékot szolgáltat a politikai döntéshozóknak arról, hogy sürgősen kezelni kell ezt az egészségügyi terhet.”

A légszennyezés a korai elhalálozás és megbetegedés fő okozója és a legnagyobb környezet-egészségügyi kockázat Európában. A korai elhalálozás leggyakoribb, légszennyezéshez köthető okai a szívbetegség és a stroke, amelyeket a tüdőbetegségek és a tüdőrák követnek.