A szakember úgy vélte, a gyed extra és a gyermekvállalást ösztönzõ egyéb kormányzati lépések is elõmozdíthatják a születések számának emelkedését, ezért fontos, hogy hosszú távon kiszámítható legyen a családpolitika.

Az elmúlt 25 év gyermekvállalással kapcsolatos tendenciáiról elmondta: Magyarországon és az összes posztkommunista országban késõbb szülik meg elsõ gyermeküket a nõk. Ez a fajta mintaváltás Nyugat-Európában már a '60-as években elkezdõdött, és a rendszerváltás után nagyon gyorsan lezajlott Magyarországon is. A másik, ezzel nyilvánvalóan összefüggõ tendenciaként a termékenység visszaesését említette, ami a '90-es évek végétõl gyakorlatilag máig tart.

Kitért arra is, hogy a 41-45 éves budapesti nõk egyötödének nincs gyermeke, és õk már nagy valószínûséggel így is élik le az életüket. Továbbra is igaz, hogy a házasságban élõknek több gyermekük van, mint azoknak, akik "csak" együtt élnek. Ugyanakkor az elsõszülötteknek már több mint a fele élettársi kapcsolatba érkezik, és a szülõk sokszor csak a gyermek születése miatt törvényesítik kapcsolatukat - mondta Spéder Zsolt a Napi Gazdaságnak.