A KSH egyik tanulmánya szerint az elmúlt évben az építkezéssel kapcsolatos munkaerõköltségek – a közvetlen bérköltségek – gyorsabb ütemben emelkedtek, mint az anyagköltségek. Az eltérés hosszabb távon sem alakul másként: 2005-höz képest a munkaerõköltségek 74, az anyagdíjak 26 százalékkal drágultak. Az egy négyzetméterre jutó lakásépítési költség az ezredforduló óta 2010 kivételével évrõl évre emelkedett. Tavaly az elõzõ évhez képest 2,5, hosszabb távon, 2005-höz képest több mint 40 százalékkal emelkedtek az építési költségek hazánkban.
Nemcsak a költségek növekedtek, de a lakásállomány is bõvült már az elmúlt évben – a hosszú mélyrepülés után. Az idei év elején 4 millió 415 ezer lakás volt, ez 7 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az ezredforduló óta a lakásállomány 350 ezer lakással, 8,6 százalékkal bõvült.
Az ezredforduló óta inkább nagyobb lakások épülnek: az egyszobás lakások száma több mint tizedével csökkent, míg a három- és annál több szobás otthonoké mintegy ötödével emelkedett. Budapesten az ezredforduló óta eltelt idõszakban a lakásállomány 11, a többi városban 22 százalékkal nõtt, míg a községekben 11 százalékkal csökkent.
A lakások komfortossága a rendszerváltást követõen jelentõsen javult. Hálózati vízvezeték, csatorna, fürdõszoba, vízöblítéses WC 2014-ben már átlagosan a lakások 93-96 százalékában megtalálható volt. A lakásállomány és a lakások ellátottságának változása azonban megyénként eltérõ: míg Budapesten, Pest, Gyõr-Moson-Sopron, Fejér, Hajdú-Bihar és Zala megyében a lakásállomány és azok ellátottsága az átlagosnál nagyobb mértékben gyarapodott, addig Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Békés megyében minimális volt.
A komfortosság javulása ellenére 2013-ban a magyar lakosság közel fele (46 százaléka) élt túlzsúfolt lakásban, ebbõl a szempontból az Európai Unió sereghajtói között foglalunk helyet, Lengyelországgal és Bulgáriával hasonló szinten – olvasható a KSH jelentésében. A lakás zsúfoltsága szorosan összefügg a szegénységgel: a szegényebb háztartások 70 százaléka, míg a felsõ jövedelmi ötödben élõknek mindössze 28 százaléka él így. A nagyobb családok nagyobb eséllyel élnek zsúfolt lakáskörülmények között. Az Európai Unió átlaga (1,6-1,7 szoba/lakos) alapján Magyarországon viszonylag kevés szoba jut egy lakosra (1,1), egyedül Románia és Lengyelország mutat hasonló vagy alacsonyabb eredményeket.