Csaknem 460 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások miatt Magyarországon, 20 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, a kérelmek száma azonban még elmaradt a 2019-es szinttől - tájékoztatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hétfőn az MTI-t.

A kamara adatai szerint az elrendelt végrehajtások száma több mint 8 százalékkal nőtt tavaly; 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján.

A MOKK kiemelte: a fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték.

Tavaly csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést: míg 2020-ban a követelések 6 százalékát vitatták a kötelezettek, tavaly 5,5 százalékát - jegyezték meg.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a fizetési meghagyást mindenképp érdemes átvenni a postástól, ha ugyanis valaki másodszorra sem veszi át a küldeményt, a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik.

Ha rossz összeg szerepel a levélben vagy időközben már rendezve lett a tartozás, ellent kell mondani az eljáró közjegyzőnél - fűzte hozzá.

Arra is kitért: ha a követelés jogos, de az érintett nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetési halasztást vagy részletfizetést kérni.

A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget - olvasható a MOKK közleményében.

Hárommillió forintot meg nem haladó követelés esetén nem is lehet közvetlenül peres eljárást indítani, hanem ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, míg 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható.

Tavaly 6240 olyan 3 millió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amelyben a bírósági pereskedést is választhatták volna - olvasható a MOKK közleményében.