Készpénzben 47 százalék segít: legtöbben eseti jelleggel (26%), vagy rendszeresen (18%) adnak kisebb-nagyobb összegeket, amit nem kérnek vissza. Elenyészõ azok aránya, akik kölcsönt adnak. Az anyagi támogatásnál gyakoribb a természetbeni segítség: a nyugdíjas hozzátartozónak segítõ magyarok 50 százaléka nyújt nem pénzbeli támogatást úgy, hogy az kiadással is jár számára.

A még aktív szülõk felnõtt gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz pénze nyugdíjas szülei támogatására – derül ki a reprezentatív kutatásból, amit a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végzett áprilisban. E csoport 74 százaléka úgy véli, egyszerûen anyagilag nem lesz rá képes, 21 százalék szerint pedig a gyermekei támogatása miatt nem marad erre pénze. Csupán az aktív korú szülõvel rendelkezõk 9 százaléka veszi biztosra, hogy lesz lehetõsége nyugdíjas szülei anyagi támogatására.

A többség leggyakrabban élelmiszer vásárlásában nyújt anyagi vagy nem pénzügyi, de kiadással (pl. benzinköltséggel) járó segítséget (57%). Ezt követi a gyógyszer beszerzése (48%), a váratlan kiadások finanszírozása (37%) a rezsiköltség kifizetése (28%). A nyugdíjas rokonok támogatása átlagosan havi 14 900 forintjába kerül az õket támogató rokonoknak. A KSH elõrejelzései szerint négy-öt évtized múlva a mai kb. 30 százalékról 50 százalék fölé emelkedik a nyugdíjasok aktív korú lakossághoz mért aránya, ami komoly finanszírozási problémát jelent majd az állami nyugdíjrendszernek.

„Kutatásunk tapasztalatai és a KSH elõrejelzései arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyaroknak szüksége lesz saját megtakarításukra is, ha idõskorukban anélkül is fenn szeretnék tartani a megszokott életszínvonalat, hogy gyermekeik anyagi támogatására szorulnának" – figyelmeztetett a felmérés kapcsán Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója.