Matolcsy hangsúlyozta: hosszú ideig szeretnék alacsonyan tartani a kamatot, ami szerinte a legkedvezõbb üzleti környezetet hozta létre monetáris politikai oldalról. Az MNB szerint 2013-ban és 2014-ben a növekedés felét adták az MNB élénkítései: a kamatvágások, a Növekedési hitelprogram és az önfinanszírozás. „Továbbra is lazító, növekedést és foglalkoztatást támogató politika várható” – fejtette ki Matolcsy.

Elemzõk szerint a szigorodó globális monetáris politikai környezetben – a Fed várhatóan kamatot emel - nem lesz könnyû az MNB-nek nagyon hosszú ideig tartania az alacsony kamatot. Igaz, a kamatcsökkentési ciklus befejezése támogatja a célkitûzésüket: miután nem vágják egy százalék közelébe a kamatot – mint ahogy arra néhányan számítottak –, mérsékelt maradhat a forintra és a kötvényekre nehezedõ nyomás, ha romlana a piaci hangulat, vagy tõkekivonás kezdõdne a feltörekvõ piacokról. Matolcsy szerint ugyanakkor kevésbé függ a magyar kamat a Fed lépéseitõl, sokkal inkább a hazai háromszázalékos inflációs cél elérésébõl vezethetõ le. Ráadásul már van egy egyszázalékos toleranciasáv is.

A legtöbb szakértõ azt várja, hogy az MNB legalább egy évig képes lesz fenntartani az alacsony kamatot, és csak 2016 második felében indulhat el az emelési ciklus. Kockázatot jelenthet, hogy a magyar infláció a következõ hónapokban tovább fog emelkedni a júniusi 0,6 százalékról, és a reálkamat negatív lehet. Az év végére a legtöbben már két százalék feletti inflációt várnak: az alacsony kamat és emelkedõ infláció kombinációja pedig csökkentheti a forint vonzerejét. Igaz, az MNB-nek nincs árfolyamcélja, és nem is interveniál – ahogy arra Matolcsy emlékeztetett –, így a forint esése nem biztos, hogy ellenére van a jegybanknak, ha az nem veszélyezteti az inflációs cél elérését.

Még nyugodtabb lenne az MNB a forint mozgása kapcsán, ha az autóhiteleket sem sújtaná az árfolyamkockázat. Nagy Márton, az MNB igazgatója a tájékozatón azt mondta: dolgozik egy munkacsoport a gazdasági tárcával az autóhitelek forintosításán. A jegybank azon az állásponton van, hogy érdemes kivezetni a jelzáloghitelek után a maradék devizahitelt is, ami összesen 250 ezer adóst, vagyis széles kört érint, és az összeg a GDP egy százalékát teszi ki.