A törvényjavaslat egyrészt az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos tájékoztatási szabályok kereteit módosítja. Az értékpapír-kibocsátókat érintõ 2013/50/EU irányelv 2013 óta hatályos, a tagállamoknak 2015. november 26-tól kell alkalmazniuk, ennek megfelelõen a törvényjavaslat legnagyobb része e napon lépne hatályba.

A tervezet ezenkívül a biztosítási tevékenységrõl szóló törvényt pontosító és kiegészítõ szabályokat készít elõ, amelyek a gyakorlati tapasztalatok átültetését, és a magyarországi biztosítási piac biztonságosabbá tételét segítik. A tervezet legnagyobb része ennek megfelelõen a biztosítási tevékenységrõl szóló törvény módosítását teszi ki, de módosulna a tõkepiacról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelõikrõl szóló jogszabály is.

Az értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatban a tervezet elõírásokat állapít meg többek között arra vonatkozóan, ha a kibocsátó székhely szerinti tagállama Magyarország. Rögzíti a székhely szerinti tagállam közzétételére vonatkozó követelményeket, illetve rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre is, ha a kibocsátó nem választott székhely szerinti tagállamot. Az uniós irányelvnek megfelelõen a szolgáltatókkal szemben új szankciókat vezetnének be a tájékoztatási kötelezettségek megsértésekor: a maximális kiszabható bírság a vállalkozások esetében 10 millió euróra emelkedne.

A javaslat szerint az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látná el. Bõvülne a jegybank által az Európai Bizottság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság irányába tett tájékoztatások köre is.

A biztosítási tevékenységrõl szóló törvény módosítása keretében a javaslat kimondja: az élet- és nem-életbiztosítók közötti pénzügyi, gazdasági és igazgatási együttmûködés esetén is biztosítani kell a biztosítási ágaknak, valamint a biztosítók elszámolásainak megfelelõ elkülönítését.

Emellett a javaslat a vezetõ állású személyekkel kapcsolatban fogalmaz meg további követelményeket a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság szempontjából. Rendelkezik a jogszabálytervezet az életbiztosítási szerzõdések megfelelõ mértékû díjmeghatározásáról, valamint a javaslat úgy módosítja a biztosítási titok megtartásának a kötelezettségét, hogy a könyvvizsgáló teljes körûen hozzájusson a munkájához szükséges adatokhoz.

Az elõterjesztés emellett úgy is rendelkezik, hogy a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos adatokhoz az a pénzügyi intézmény is hozzájusson, amelynek a követeléséhez az adott biztosítási szerzõdés kapcsolódik.

A biztosítási csalások kiszûrése érdekében történõ hatékonyabb adatcsere érdekében a javaslat módosításokat és pontosításokat határoz meg.

A felszámolási eljárás esetére is szabályokat fogalmaz meg a javaslat, például az eszköznyilvántartásra vonatkozóan, és a kis biztosítók számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök külön eszköznyilvántartásba történõ vételérõl és az eszköznyilvántartás részletszabályairól is rendelkezik.

A tervezet szerint a felügyeletnek lehetõsége lenne arra, hogy a standard módszer alkalmazásának elõírása mellett többlettõke-követelményt is elõírhasson.

A Magyarország területén székhellyel rendelkezõ biztosítóknak évente tájékoztatniuk kellene az MNB-t a biztosító más tagállamban létesített fióktelepe által, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban. A biztosítási díjbevételt, a kárkifizetéseket és a kifizetett jutalékok összegét kellene tagállamonként közölni.