#1 Biztonság
Hackeléssel manapság is nap mint nap találkozunk – nemrég még a NASDAQ-ra is behatoltak. Az informatikai piacon továbbra is a biztonságra való törekvés a legfontosabb trend. Miután az IDC 2017-ig évi 30 százalékos bõvülést jósol a BYOD/A (hozd a saját eszközödet/alkalmazásodat) jegyében vásárolt okostelefonok terén, az IT biztonsági szakembereknek mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a tûzfalon belüli biztonsági kérdésekre, azzal együtt, hogy nem hanyagolják el a szervezetet kívülrõl fenyegetõ veszélyeket sem. A Gartner „Top 10 stratégiai technológiai trend 2015-re” címû tanulmányában ugyanúgy a szervezet belsõ védelmére hívta fel a figyelmet, és egy új IT biztonsági felfogást valószínûsítenek, melynek lényege, hogy a jövõben a biztonsági, védelmi funkciókat magukba az alkalmazásokba kell építeni. Az IT forgalmazók feladata az, hogy felkészítsék partnereiket, és rajtuk keresztül a szervezetek informatikai vezetõit arra, hogy az informatikában alapvetõen adatközpont-centrikus megközelítést alkalmazzanak, mely során számolnak a szervezetben használt privát eszközök (BYOD), és minden, az internethez kapcsolt további eszköz (jármûvek, épületgépészeti eszközök, stb.) által támasztott biztonsági követelménnyel is.
#2 Könnyen és dinamikusan méretezhetõ IT-infrastruktúra
A könnyen és dinamikusan méretezhetõ IT-infrastruktúrát használó szervezetek saját informatikai környezetükben élvezhetik ki azokat az elõnyöket, amelyeket a legnagyobb felhõszolgáltatók tudnának nyújtani nekik. Azokat a felhõszolgáltatásokat, amelyeket az internet óriásai (pl. a Google, az Amazon vagy a Facebook) is alkalmaznak. 2015-ben még több vállalkozás fog könnyen és dinamikusan méretezhetõ IT-infrastruktúrát alkalmazni annak érdekében, hogy olyan, nagymértékben skálázható informatikai rendszereket használhassanak, melyek alkalmasak a nagy dinamikával változó adatforgalom kiszolgálására is: a webáruházak esetében például nagyságrendekkel megnõ az adatforgalom a „fekete péntekek” (Black Friday) vagy a karácsonyi láz utolsó vásárlási rohamában, de a híroldalak látogatottsága is jelentõsen megnövekedhet egy különösen fontos esemény hatására. Technikailag a szoftveresen definiált adatközpontok adják meg ezt a rugalmasságot, de az természetesen nem várható, hogy a szervezetek egyik napról a másikra a teljes mûködésüket áthelyezzék ilyen rendszerekbe. Ennek megfelelõen arra számítunk, hogy 2015-ben a szervezetek több hangsúlyt helyeznek majd a kapacitás-elõrejelzésre és elemzésre, és igyekeznek megoldani a felfelé és lefelé skálázás biztosítását, hogy informatikai hálózataikban mindig az igényeknek megfelelõ sávszélességet tudják nyújtani. Egyre nagyobb „étvágy” tapasztalható ezen a téren, különösen, amikor a vállalatok pénzügyi vezetõi arra törekszenek, hogy az informatika modelljük egyre inkább mûködési (OPEX) és nem beruházási (CAPEX) költség alapú legyen.
#3 A dolgok internete (IoT) adatelemzéssel kombinálva
Az IoT (Internet of Things) eszközök és használati tárgyak széles körét – gépeket, háztartási készülékeket, karórákat, jármûveket, ajtókat, termosztátokat, még akár ruhákat is – kapcsolja össze egyrészt egymással, másrészt az adatközpontokban és a felhõben található alkalmazásokkal. Az összekapcsolt eszközök és a belõlük felépülõ hálózatok számának növekedésével, az IT szolgáltatók olyan új technológiákat nyújthatnak a magánembereknek és a szervezeteknek, amelyek egyszerûbbé, mégis információ- és élménygazdagabbá tehetik az életet.
Az eszközök összekapcsolásából fakadó elõnyöket az egészségügytõl kezdve a gyártásmenedzsmentig, szinte az élet minden területén kihasználhatjuk. Az eszközök közötti adatforgalom, illetve az így születõ óriási mennyiségû adat tárolása hatalmas tárhelyeket igényel, illetve olyan szoftvereket, amelyekkel az adatokat gyorsan és hatékonyan menedzselhetjük, rendszerezhetjük, illetve tarthatjuk biztonságban. Kívánatos továbbá egy olyan platform is, amely segítségével az adatokat analitikus modellezéssel elemezve elõrejelzéseket készíthetünk.
Szerte az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban, a kutató és elemzõ intézetek szakértõi hatalmas növekedésre számítanak az IoT terjedésében, illetve a hálózatba bevont eszközök számában is. A Gartner kutatóintézet elõrejelzése szerint, 2020-ra ezen eszközök száma eléri a 25 milliárdot. Az IoT terjedése gyökeresen megváltoztatja a számítógépes hálózatokra és adatközpontokra vonatkozó követelményeket. Mit jelent egy adatközpont esetében, ha a mai 30 000 kliens (az adatközponthoz kapcsolódó eszköz) helyett holnap talán több milliót kell kezelnie és kiszolgálnia? Az IoT teljesen megváltoztatja az adatközpont és a hálózat számára szükséges infrastruktúrát. Ma még aligha léteznek azok a biztonsági rendszerek és szoftverek, amelyekkel ilyen méretû hálózatokat kezelni lehetne. Az informatikai forgalmazók és szolgáltatók feladata kettõs: egyrészt fel kell hívniuk partnereik figyelmét az IoT-ben rejlõ hatalmas üzleti potenciálra, másrészt fel kell készíteniük õket infrastruktúrájuk fejlesztésére, azaz olyan robusztus megoldások kialakítására, amelyekkel kiszolgálhatják az ekkora rendszereket hálózatkezelés, biztonság, adatelemzés és minden kapcsolódó területen.