Magyarországon a biztosítók évente mintegy 75-100 milliárd forintot fizetnek ki károkra, amelybõl az óvatosabb becslések szerint is 10, a merészebbek szerint akár 15 százalék is csalókhoz vándorol.

A biztosítótársaságok kijátszása ráadásul nem csak élet- és balesetbiztosításokkal áll kapcsolatban, jelentõs összegeket fizetnek ki csalóknak közlekedési eseménybe csomagolt álbalesetek kreálása miatt, illetve a nemzetközi fuvarozásban jelentõs mennyiségû érték tûnik el gyanús körülmények között, például úgy, hogy az ingatlanbiztosításokkal kapcsolatos káreseteknél a biztosítottak megpróbálják felnagyítani a kárukat.

Az Országos Rendõr-fõkapitányság Kommunikációs Szolgálata az atv.hu-t arról tájékoztatta, hogy 2013. július 1-tõl a Btk. változása miatt az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bûnügyi Statisztika kitöltési szabályzata is módosult: a biztosítási csalás elkövetési módra az adatgyûjtési kötelezettség megszûnt, így arról hiteles statisztikai adattal a 2010-2012. és a 2013. év elsõ félév vonatkozásában rendelkeznek csak. Az ORFK által küldött adatokból kiderül, hogy 2010-ben 201, egy évvel késõbb 193, 2012-ben pedig 148 rendõri eljárásban regisztrált, biztosítási csalást regisztráltak a hatóságok. A statisztikák szerint a befejezett nyomozások eredményessége 89-94 százalék között mozgott. Az elkövetett bûncselekményekbõl 2010-ben 177, 2011-ben 152, 2012-ben pedig 127 végzõdött vádemeléssel.

2013 elsõ félévében 54 biztosítási csalásos bûncselekményt regisztrált a rendõrség, ezeknek közel 93 százalékát derítették fel a hatóságok és 44 esetben emeltek vádat.

Szakemberek szerint Magyarországon és a régióban is a mai napig a gépjármûvekkel elkövetett biztosítási csalások a leggyakoribbak, a legnagyobb károkat pedig a profi szervizháttérrel, gyakran biztosítótársasági, rendõri kapcsolattal rendelkezõ szervezett bûnözõi csoportok okozzák.