A szabályozásról az európai felügyeleti hatóságok (ESAs) indítottak technikai vitát. Az Insurance Europe az erre adott válaszában kiemelte, hogy nem tartja helyénvalónak az úgynevezett biometrikus kockázati díjak költségek között történõ feltûntetését az úgynevezett Kiemelt Információs Dokumentumban (KID). Véleménye szerint ugyanis a biometrikus kockázatok elleni védelmet szolgáló díj nem tekinthetõ költségnek, hiszen a lakossági befektetõ a díjért cserébe biztosítási védelemben részesül.
A szövetség véleménye szerint hozam-csökkenésként (reduction in yield, RIY) kellene feltûntetni ezeket a tételeket, vagyis az RIY alkalmasabb eszköz lenne, mint a teljes költség mutató (TCR), hiszen az életbiztosítási termékek költségeit pontosabban meg lehetne vele határozni. Az RIY ezen felül azért is alkalmasabb, mert figyelembe veszi az költségek idõzítését.
Az Insurance Europe szerint a PRIIP-ek esetében a különbözõ szcenáriók szerinti értékelés különösen alkalmas, hiszen a kisbefektetõknek meg kell érteniük a befektetések várható teljesítményének egyes forgatókönyveit. Az ezekhez kapcsolódó általános elveket EU szinten kellene létrehozni, míg a finomhangolást, a részletezõ feltételeket nemzeti szinteken kellene kidolgozni a PRIIP-ekkel kapcsolatban.
A szövetség azt is hangsúlyozta, hogy a KID-et a szerzõdéskötést megelõzõ szakaszban kellene rendelkezésre bocsátani, amely így nem lenne egy személyre szabott dokumentum. Ennek megfelelõen a KID nem is tartalmazhatna az ügyfél korára és egyéb paramétereire vonatkozó adatokat. A kisbefektetõk csak az értékesítési folyamat késõbbi szakaszában kapnak személyre szabott információkat.
Az életbiztosítási termékek kockázatértékelésekor igen jelentõs számú tényezõt és kritériumot vesznek figyelembe a biztosítók, amibõl csak az egyik fontos biometrikus tényezõ a biztosított életkora. Ha tehát csak erre terjedne ki a KID, az nem lenne elegendõ, ennél több tényezõ szerinti KID-differenciálás azonban már nem lenne kivitelezhetõ, túlságosan megnövelné a compliance költségeket – állítja a szövetség - ráadásul a lakossági befektetõk információs túlterhelését is eredményezné.