A magas jövedelmû – évi négymilliónál többet keresõ - magyarok harmada is úgy gondolja, idõsebb korában képtelen lesz kifizetni az egészségügyi ellátásának a költségét – derül ki az Aegon negyedik alkalommal készített nemzetközi nyugdíj felkészültségi felmérésébõl.

A kutatásból kiderül: minél magasabb a jövedelem, annál kedvezõbb a nyugdíjba vonulás megítélése, ám senki sem lehet elégedett. Az átlagos magyarnak inkább negatív minõsítések jutnak eszébe a nyugdíjas évekrõl (legtöbbször a bizonytalanság), ám ennek aránya a jövedelem növekedésével párhuzamosan csökken. A magasabb jövedelmûek többségében pozitív gondolatokat kötnek a nyugdíjas évekhez (olyanokat, mint a pihenés, a nyugalom), és kevesebbszer jut eszükbe az idõs korról a bizonytalanság – ennek ellenére õk is tartanak a nyugdíjazástól. A jobb anyagi helyzetben lévõk negyede arra számít, hogy biztosan szüksége lesz a család anyagi támogatására idõsebb korában, míg további egyharmaduk még bizonytalan ebben a kérdésben.

A legmagasabb jövedelmûek nagyobb része úgy véli: nem lesz képes az általa kényelmesnek tartott színvonalon élni a nyugdíjas évek után. Ugyan az alacsonyabb jövedelmûek több mint kétharmada gondolja azt, hogy az élete idõsebb korában nem lesz olyan, mint amilyennek elképzelné, ám a jobb anyagi helyzetben lévõknek is csupán a negyede bízik abban, hogy kényelmes életet élhet. A közepes jövedelmûeknél a pesszimisták aránya 57 százalékos, míg az optimistáké csupán 14 százalék.  

A magasabb jövedelmi kategóriákban a nyugdíjfelkészültség szintje általában magasabb – hívta fel a figyelmet Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezetõ tanácsadója. Amíg az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) átlagos értéke Magyarországon 5,1 százalékos volt (és ezzel az ország a világlista végén helyezkedett el), addig a legmagasabb jövedelmûeknél az index 6,6 százalékot mutatott. A nyugdíjra való felkészültséget hat skálán (többek közt a személyes felelõsségvállalást, a tudatosság szintjét, a pénzügyi tudatosságot, a nyugdíjtervezést, és a kiesõ jövedelem pótlását) mérõ mutatóban azonban a 6-8 közötti eredmény csak átlagosnak minõsül. A legjobb indexet elérõ magyarok épphogy csak elérték az átlagos német vagy az amerikai nyugdíjfelkészültségi szintet.

Ennek részben oka, hogy a magyarok egyáltalán nem rendelkeznek pontos elképzelésekkel, tervekkel a jövõrõl. A nyugdíjba vonuláshoz szükséges anyagiakról és megtakarításokról írott tervvel a felkészültebbnek számító magyar magasabb jövedelmûeknek is 8 százaléka rendelkezik csupán, és 20 százalékuknak nincs semmilyen elképzelése sem arról, mi lesz, ha idõs lesz (a döntõ többség azt mondta, hogy van terve, de nem írásban). Azonban vészhelyzettel senki sem számol: a magasabb jövedelmûek harmadának van csupán elképzelése arról, mit tenne, ha hirtelen elvesztené a munkáját (mondjuk egy baleset vagy betegség következtében). Ez ugyan jobb, mint az alacsonyabb vagy közepes keresetûek 20-22 százalékos aránya, ám még mindig nagyon kevés.

„Magyarországon, ahogy az öregedõ fejlett társadalmakban mindenhol, egyre sürgetõbb a nyugdíj célú megtakarítások kialakítása, ezért fontos elõrelépés, hogy ügyfeleink között kezd háttérbe szorulni a „nekem úgysem lesz nyugdíjam” mentalitás – mondta Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezetõ tanácsadója. „Az a tapasztalatunk, hogy nyugdíjra még a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó ügyfeleink is szívesen tesznek félre, hiszen az állam által garantált 20 százalékos adójóváírás vonzó. Volt ügyfelem, aki kifejezetten gyermekét ösztönözte a nyugdíj megtakarítás indítására, hiszen pontosan tisztában van azzal, hogy nem mindegy, a nyugdíjas évekre szánt tõkét 30 vagy 10 év alatt kell-e összegyûjteni. Az ideális helyzet az lenne, ha az iskola befejezése után a pályakezdõk automatikusan elindítanák a nyugdíjmegtakarításukat” – tette hozzá.

A Prémium Üzletágban a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja a piaci átlagot jelentõsen meghaladta: 480 ezer forint volt az elsõ félévben. Az üzletág az elsõ félév végén összesen közel 2500 szerzõdést kezelt, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg az elmúlt évi záróállományt. A kezelt vagyon 3,8 milliárd forintra nõtt, ez több mint 43 százalékos növekedés a tavaly decemberihez képest.