A megbeszélésen elhangzott, hogy a ma élõ, különösen a ma születõ ember egészen más típusú kockázatokkal kell szembenézzen és együtt éljen, mint elõdei. A klímaváltozás, a fejlett világ elöregedõ népessége, globalizáció, terjedõ demokrácia és individuális társadalom, a gazdagok és szegények közti különbség növekedése, a technológiai fejlõdés, népességnövekedés, illetve a fenti megatrendekbõl következõ folyamatok, mint élelmiszer-, víz és energiakereslet növekedése, migráció, szélsõséges éghajlati jelenségek alapjaiban változtatják meg a gazdasági, társadalmi jelenlétünket, szociális viszonyainkat, a világról alkotott képünket, vágyainkat és félelmeinket.

Az egészségügy technológiai fejlõdésének következtében például egyes, kritikus gyógykezelések megfizethetetlen árkategóriába kerülnek, amelyet sem egy nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás, sem egy átlagos háztartás nem lesz képes kigazdálkodni. Ennek következtében a leggazdagabbak mellett csak a megfelelõ biztosításokkal rendelkezõ családoknak lesz módja igénybe venni, akár külföldön is a leghatékonyabb gyógyítási eljárásokat.

Az oktatás is kevesek kiváltsága lesz

Látható tendencia az is, hogy a megfelelõ színvonalú, jó karrier utat lehetõvé tevõ felsõoktatás is csak kevesek kiváltsága lesz elõzetes öngondoskodás nélkül. Egyre drágább személyautók és folyamatosan dráguló ingatlanok vannak a háztartások birtokában, az ezekben bekövetkezõ károkat sem lehet könnyûszerrel biztosítások nélkül rendbe hozni.

„Az elhúzódó augusztusi hõhullámok és az ezeket követõ elementáris erejû viharok közvetlenül is rámutattak a klímaváltozás mindenkit érintõ következményeire. A szélsõséges idõjárás, az egyre hevesebb viharok miatt várható, hogy egy sima jégverés már nem lesz része egy autó vagyonbiztosításnak, vagy hogy a ma használt építkezési eljárásokra nem fog kiterjedni egy épületkár-biztosítás” – hívja fel a figyelmet az elõre tervezés fontosságára Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány elnöke.