Erős negatív reakciókat váltott ki a román pénzügyminisztérium által nyilvános vitára bocsátott kormányhatározat tervezete, amely a gépjármű-felelősségbiztosítási tarifák hat hónapra történő korlátozását, valamint az ilyen típusú biztosítások esetében fizetett biztosításközvetítői jutalékok 5%-ban történő korlátozását írja elő.

Az ApPA (Association for the Promotion of Insurance) szerint az árplafon bevezetése hozzájárulhat a City Insurance biztosítótársaság csődje által már amúgy is erősen érintett gépjármű-felelősségbiztosítók helyzetének további destabilizálásához. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) által szolgáltatott legfrissebb hivatalos adatok szerint a kgfb kárhányad meghaladta a 130%-ot, ami a díjbevételek és a kárigények, valamint a működési költségek közötti már így is jelentős egyensúlyhiányt tükrözi ebben az üzletágban.

„A 6 hónapos díjkorlátozás nem oldja meg a piac alapvető problémáját. Bár egyes járművezetők a következő időszakban a díjfizetés során valamilyen formában megtakarítást élvezhetnének, ezt azonban a valós tarifákhoz való visszatérés követné, melyek világos számítási képleteken alapulnak, és figyelembe veszik a közúti balesetek gyakoriságát hazánkban, a javítási költségeket és más fontos paramétereket. Ráadásul ez a 6 hónap a biztosítótársaságok stabilitását is veszélyezteti, ami végső soron a biztosítottakra is kihat" - közölték az ApPA képviselői.

A 2016-ban hozott hasonló intézkedés hatástalannak bizonyult, aminek következtében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a vonatkozó európai jogszabályok be nem tartása miatt. Az akkori megtakarítások, amelyeket a biztosítottaknak hoztak, jelentéktelenek voltak, azonban a biztosítótársaságokat meglehetősen negatívan érintették ezek az intézkedések.

Másrészt a közvetítői jutalékok 5%-ra történő korlátozása erősen kihat az alkuszokra, mintegy 20 000 munkahelyet veszélyeztetve a biztosításközvetítői piacon, éppen akkor, amikor a City Insurance által kibocsátott mintegy 1 millió kgfb szerződés hamarosan lejár és meg kell újítani.

A versenyhatóság is helytelenítette ezen intézkedések elfogadását, mivel azok befolyásolják a piac stabilitását és ellentétesek a fogyasztók érdekeivel. A versenyhatóság szerint a gépjármű-felelősségbiztosítási tarifákat józan biztosításmatematikai szempontok szerint kell elfogadni, és a román állami hatóságoknak nincs hatásköre arra, hogy beavatkozzanak a biztosítási területen működő bármely felügyelt szervezet árképzési politikájába, mivel ezek az intézkedések sértik a Szolvencia II irányelv rendelkezéseit.

Mint ismeretes, a kgfb piacot is szabályozó romániai pénzügyi felügyelet (ASF) tavaly szeptemberben vonta be az ország akkori legnagyobb biztosítótársaságának, a City Insurance működési engedélyét, mivel a vállalat nem tett eleget a hatóság által követelt 150 millió eurós tőkeemelési felszólításnak. Ezt követően fizetésképtelenné nyilvánították, majd a bíróság ki is mondta a csődjét. A hárommillió ügyféllel rendelkező City Insurance drágulási hullámot váltott ki a kgfb piacon, szakértők szerint részben azért, mert a City sokáig dömpingárral nyomta le a biztosítási tarifákat.

A talpon maradt hét biztosító aztán 40 és 60 százalék közötti áremelést hajtott végre, de számos esetben nem ritka a kötelező 150–200 százalékos drágítása sem, sőt piaci szereplők beszámolója alapján előfordul, hogy a személygépkocsi értékének negyedére rúg az éves biztosítás.